Statuses

Satya Nadella, John W. Thompson és Hamvas Béla: teremtődés, lepusztulódás, újrateremtődés, újra lepusztulódás …– mindez végtelen beágyazottsági mélységgel bíró, végtelen rekurzivitással (1. rész)

In Kurrens/ajánlott on 2014. február 23. vasárnap by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

(Ez az írás február 6. és 10. között született, az akkori VNext.hu megállapodásoknak megfelelően.)

I. Mit értsünk (itt) a “Satya Nadella, John W. Thompson” személynevek alatt?
II. A “klasszikus” IBM kultúra és szellemiség
III. Mi maradt ebből a “klasszikus” kultúrából a jelenlegi IBM-ben?

1. Függelék: IBM “nagyszámítógépek” (mainframes) = sikeres innováció csak a mikroelektronikai fejlődés 80-as évek közepéig tartó állapotáig
2. Függelék: IBM PC alapszoftver történet = abszolút sikertelenség, ami elvezetett a PC hardver üzletből való kilépésig (PC business eladás a Lenovo-nak, 2005-ben), miközben éppen John W. Thompson volt az, aki sikertelenül próbálta Gerstner-t rábírni az időbeni stratégia váltásra (ezen a téren) 




I. Mit értsünk (itt) a “Satya Nadella, John W. Thompson” személynevek alatt?

imageJohn W. Thompson, Chairman of the Board of Microsoft: the least recognized person in the radical two-men shakeup of the uppermost leadership [‘Experiencing the Cloud’, Feb 6, 2014]
Az utóbbi személyre vonatkozóan mindent meg lehet találni a fenti (angol nyelvű) bejegyzésben (egy más célú blogomban).
Az erre kapott válaszok indítottak arra, hogy egészen más témakörű blogomban, az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosító kultúra területére vonatkozóban is (majd: 2. rész)megőrizzem azokat. Egyébként roppant visszafogott választ írtam, de még az sem segített!
imageWill, with disappearing old guard, Satya Nadella break up the Microsoft behemoth soon enough, if any? [‘Experiencing the Cloud’, Feb 5, 2014] (Azaz: “Az eltünőben lévő régi gárda kapcsán fel fogja-e időben darabolni Satya Nadella a Microsoft behemótot, ha egyáltalán?”)
Pedig erre az egy nappal korábbi bejegyzésre kapott reakciók alapján azt hittem, hogy megfelelő komolysággal fognak majd reagálni a VNext.hu Facebook csoportban lévő szakmai barátaim.
Miről is van itt tulajdonképpen szó? Van ugyebár egy mindenki által ismert nevű cég, a Microsoft. Nos ennek eddig mindössze 2 vezetője volt, két hónap híján már 39 éves múltra viszatakintő története során: az alapító, Bill Gates 1999 végéig, majd a céghez a 6. évben, harmincadik alkalmazottként  csatlakozó Steve Ballmer 2014. február 3-ig.  Ballmer volt az első, kifejezetten vezető üzletemberi feladatokat ellátó alkalmazott, aki a legfelső pozíció elérése előtt, már 1992 februárja óta a második ember helyén volt, a teljes üzletmenet és terméktámogatás felelőseként (Executive Vice President, Sales and Support). 2013. augusztus 23-án ugyanakkor arra kényszerült, hogy bejelentse visszavonulását, amint lesz utódja. Az utód Satya Nadella.
 
Satya, a Dravida nyelvcsaládba tartozó telugu nyelvet beszélők közösségének szülöttjeként, állami tisztviselő (ún. IAS) családból, mégpedig magas rangúból, érkezett az Egyesült Államokba, és azóta is ott él. Villamosmérnöki bachelor (BSc, BA, stb.) fokozatát még Indiában szerezte (Manipal Institute of Technology, Mangalore University 1984 – 1988), majd ennek folytatásaként master (MSc, MA stb.) fokozatot számítástechnikában már az USA-ban (University of Wisconsin-Milwaukee 1988 – 1990), később üzleti diplomát (MBA-t) szintén az Államokban (University of Chicago Booth School of Business, 1994 – 1996). A Sun Microsystems-nél, majd 1992 óta a Microsoft-nál dolgozott.
Ezzel szemben John W. Thompson jóval felkészültebb, sokrétübb és tapasztaltabb személyiség, mint Satya Nadella. Miközben maga Satya Nadella is roppant nagyformátumú szellemiséget képvisel, nagyobbat mint akár Bill Gates, hogy Steve Ballmerről ne is beszéljünk. A Dravidian Origins [Clyde Winters YouTube channel, Dec 29, 2009] című videó ennek az ősiségnek a legrégebbi részét, az ún. proto-dravida kultúrát (bővebben itt) próbálja érzékelteni, annak igen korai (azaz az európainál jóval korábbi) népvándorlási kontextusában. Tekintettel arra, hogy a film feliratos, angolul is igen könnyen követhető (hiszen meg is lehet menet közben állítani), ráadásul alig több, mint hat perces:
Here we discuss the African origin of the Dravidian speaking people.Find out more about Blacks in Asia by purchasing the book: The Ancient Black Civilizations of Asia, By Dr. Clyde Winters at Ancient Civilizations of Asia (Kindle),http://www.amazon.com/dp/B00CNXRFBE; Hardcopy Createspace e-Store https://www.createspace.com/4261215

Aki elolvassa a már említett “bővebben itt” anyagot az megtalálja abban azt is, hogy a telugu nem egy ősi monolit közösség fennmaradásaként jött létre, hanem a proto-dravida gyökerekre épülő, főként már Indiában bekövetkező, más népekkel és kultúrákkal való “amalgámosodás”, ötvöződés eredményeként. … Stb. azaz nem folytatnám.

Az innen származó Satya Nadellánál is (szvsz) nagyobb szellemiséget képviselő John W. Thompson esetében elsősorban a saját szocializációs gyökereit hangsúlyoznám. Ő maga is rendszeresen hivatkozik “klasszikus” IBM múltjára, és annak rendkívüli hosszára: “27 years, 9 months and 13 days at IBM”. No de miért is tartja ezt ilyen nagyra? És miért tartom ezt jómagam is ilyen nagyra? Akik ugyanis csak az 1993 utáni IBM-et (ld. a “1993–present: IBM’s near disaster and rebirth” című wikipedia szócikk fejezetet) ismerik azoknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen volt ez a cég azt megelőzően, és nagyjából ugyanolyannak láthatják, mint a többi amerikai óriásvállalatot, a Microsoft-ot is beleértve. Pedig az 1993 előtti IBM szellemisége egészen rendkívüli, és semmi azóta megjelenttel (akár Apple, Google, vagy Amazon) össze sem hasonlítható. Még talán a jelenlegi Samsung áll legközelebb, ld. 20 years of Samsung “New Management” as manifested by the latest, June 20th GALAXY & ATIV innovations [‘Experiencing the Cloud’, July 2-26, 2013] című összeállításomat.

John W. Thompson “27 év, 9 hónap és 13 nap az IBM-nél” kitétele ugyanis az 1971 és 1999 közötti időszakot jelenti (pontosabban: 1971 júniusa és 1999 áprilisa közöttit). A történelmileg fekete amerikaiak számára létesített Florida A&M University elvégzése után (Bachelor of Arts, Business Administration), egy professzora tanácsára került az IBM-hez, és még ahhoz a kritikus 1993-as dátumhoz viszonyítva is nem kevesebb, mint 22 évet töltött ennél a bizonyos rendkívüli szellemiségű IBM-nél. Mi több úgy töltötte el ezt a 22 évet, a belépésekor még csak 22 éves fiatalember, hogy 93-ban 44 éves volt, 99-ben pedig éppen 50. Igen gyors karrierének kezdeti állomásai ezek voltak: 1971 – sales clerk, 1975 – marketing manager (Atlanta), 1979 – regional administrative assistant (Boston), 1984 – assistant to the CEO (aki ekkor John Opel volt). Tehát mindössze 13 év kellett neki ahhoz, hogy az IBM üzleti kultúráját a legmagasabb szinten képviselő, akkori vezérigazgató aszisztense legyen, ami páratlan tanulási lehetőség is egyben (közvetlenül ezelőtt a hallgatók tekintetében roppant válogatós MIT Sloan School of Management-en a Masters in Management Science fokozatot már megszerezte). Ezt követő karrierjét, az IBM-től való átigazolását bejelentő, Symantec Corporation Appoints John W. Thompson, Senior IBM Executive, as President, CEO and Chairman [April 14, 1999] című sajtóközlemény így foglalja össze:

John W. Thompson, az International Business Machines Corporation egyik felső vezetője, és a 37 milliárd dolláros IBM Americas üzleti szervezet vezérigazgatója. A 30.000 alkalmazottal tevékenykedő szervezet a vállalati vevők, a nemzeti és helyi kormányzati szervek, és a kisvállalkozások tulajdonosaival működik együtt az Egyesült Államok, Kanada és Latin-Amerika területén, annak érdekében, hogy segítse vállalkozásaikat és szolgáltatásaikat az elektronikus üzletvitel irányában történő elmozdulásban.

Az IBM Americas üzleti forgalma az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika informatikai célú kiadásainak 10%-át teszi ki. Vezérigazgatóként Thompson jelentősen javította a nyereségességét az elmúlt két év mindegyikében. Thompson hivatali ideje alatt az elégedett ügyfelek legnagyobb hányadát érte el az IBM, az összes számítástechnikai cég között, az Americas régióban, a vezető felmérő cégek adatai alapján. Továbbá, a hivatalos IBM vélemény-felmérések szerint az IBM Americas alkalmazotti morálja rekord szintet ért el Thompson égisze alatt.

Ezt megelőzően Thompson az IBM Personal Software Products divíziójának volt a vezérigazgatója, illetve egy marketing szervezet vezetője, mely egy az IBM-en belüli, diverzifikált szoftver cég munkáját támogatta. Még ezek előtt az IBM Egyesült Államokért felelős szervezetének marketing vezetője volt. 

További részleteket találni az IBM announces changes in Software Group [IBM > BUSINESS WIRE> Free Online Library, Sept 8, 1995] című sajtóközleményben (ezt már nem fordítanám) és az onnan elvezető, “személynév link” követésével:

IBM today announced that Lee Reiswig has been named general manager, technical strategy for IBM’s Software Group, and that John W. Thompson will replace him as general manager of IBM’s Personal Software Products division.
Both will report to John M. Thompson, senior vice president and software group executive.

J.W. Thompson, 46, assumes responsibility for all development and marketing of IBM’s desktop operating system software products, including OS/2 Warp, LAN Server and PC DOS. He has been general manager of marketing and solution developer programs for IBM’s Software Group, with primary responsibility for IBM operating systems marketing and for support of industry software developers. He was previously general manager of marketing, IBM U.S., responsible for marketing and brand management for high-end systems, RISC systems, the AS/400 and networking products.
Software Group Executive J.M. Thompson said, "We are announcing the next step in the ongoing evolution of our software strategy and organization. With this announcement, we strengthen our focus on providing open, cross-platform software and improve our position for success in the next wave of software technologies. These changes leverage Lee’s considerable desktop software experience across the entire software group and focus John’s broad sales, marketing and industry developer expertise on continuing to enhance OS/2 and on building market share."

Az OS/2 kapcsolat miatt kénytelen voltam külön foglalkozni J.W. Thompson múltjának ezen szoftveres időszakával, lásd a bejegyzés legvégén, mint:
2. Függelék: IBM PC alapszoftver történet = abszolút sikertelenség, ami elvezetett a PC hardver üzletből való kilépésig (PC business eladás a Lenovo-nak, 2005-ben), miközben éppen John W. Thompson volt az, aki sikertelenül próbálta Gerstner-t rábírni az időbeni stratégia váltásra (ezen a téren) 

Témánk szempontjából azonban a Louis V. Gerstner, Jr. IBM vezetőként való 1993-as megjelenése előtti, rendkívül magas kultúrális értékeket kell, amennyire lehet röviden, összefoglalnom. Ugyanis ezeken az értékeken szocializálódott John W. Thompson.



II. A “klasszikus” IBM kultúra és szellemiség

1. Társadalmi környezethez való, lehető legpozitívabb alkalmazkodás, egyúttal ennek a környezetnek a lehető legpozitívabb alakítása

A környezethez való igazodás igazodás készségében, és egyben e környezet alakításában az IBM rendkívüli teljesítményt mutatott már működésének számítógépek előtti, első időszakában. Mindezt főként akkori első számú emberének köszönhette.

imageA vállalatot lényegében megalapító, a céghez 3 évvel megalakulása után, 1914-ben teljes felsővezetői jogkörrel belépő Thomas J. Watson (chairman and CEO: 1914–1956, született 1874-ben) azt ismerte föl, hogy a tőkések legfontosabb erőforrása az információ. Aki ennek felhalmozását segíti, annak hosszú távú és egyre növekvő piaca lesz. Továbbmenve, minél kiemelkedőbbek termékei és szolgáltatásai, annál nagyobb lesz irántuk a kereslet. Watson arra is rájött, hogy egy vállalat számára nagyon nagy érték a gyakorlott, lojális, odaadó és elkötelezett munkatársi gárda. Ezért 1938-tól teljes foglalkoztatottságot vezetett be az IBM-nél: minden alkalmazottnak—a kötelező próbaidő után—biztosította a nyugállományba vonulásig tartó foglalkoztatást. Ennek fejében megkövetelte a munkatársak teljes odaadását, vagyis azt, hogy személyiségüket, intelligenciájukat és tehetségüket teljes mértékben a vállalat értéktermelő tevékenységének szolgálatába állítsák.

Mindent a lehető leghatározottabban tudatosított a vállalat dolgozóival, abból kiindulva, hogy ez az ő saját jól felfogott érdekük is, hiszen ők is csak így juthatnak egyre nagyobb jövedelemhez az előállított javakból. S vállalatánál mindig a lehető legnagyobb fizetéseket folyósította az adott gazdasági körülmények között. Gondoljunk bele, éppen a múlt évszázad 30-as éveinek elejétől kezdte el ezt a rendszert a maga teljességében felépíteni, amikor mindenki más elbocsátott.

Eközben a cég alapfilozófiájává tette, hogy első helyen az emberi személyiség áll, és az a nagy munkahelyi család, amelyet az IBM munkatársai alkotnak. Igazi közösséget formált az ott dolgozó, egyre nagyobb létszámú munkatársi gárdából, és különösen a főnökök basáskodásának vette az elejét, már egy kultúrált és a személyiséget tisztelő stílus bevezetésével is.

Erre egyébként saját élettapasztalata is buzdíthatta, hiszen az NCR cégtől azért kellett távoznia, mert a vállalat alapítója, egy meglehetősen rapszódikus természetű ember, egyszercsak megelégelte az őnála jobb képességű beosztott (akkor már második ember) sikereit, és teljesen alaptalanul elbocsátotta (mégpedig igen durva külsőségek közepette).

Az IBM első embere a lehető leghatározottabban megkövetelte minden munkatárstól az általa elvárt viselkedést és hozzáállást. Csak azt tette ki a vállalattól, aki nem felelt meg a közösség belső normájának. (Jellemző a watsoni felfogásra, hogy a szakszervezetet sem tűrte meg, mondván, hogy egy olyan kialakítású szervezetben, amely életük végéig gondoskodik munkatársairól, semmi szükség nincs rá.)

A lyukkártyás ún. gépi adatfeldolgozás (hiszen ezekben az időkben még csak erről volt szó), és az egyéb, szintén elektromechanikus elvű iroda automatizálás területén hatalmas méretűvé nőtt a vállalat. 1947-re már 23 ezer alkalmazottja volt szerte a világon. (Tudnunk kell, hogy 1914-ben, amikor Watson átvette az irányítást, mindössze 1346 fő dolgozott az Egyesült Államokban lévő központi telephelyeken.) Mire tehát beköszöntött az elektronika, a cégnél a korábbi technika igen magas színvonalat ért el, és a felhasználók köre is igen kiterjedt volt.

Emellett egy olyan vállalati kultúrát sikerült meghonosítani, amely teljesen különbözött az akkori időkre jellemző struktúráktól. Azt lehet mondani, hogy az IBM kulcsszerepet játszott a “tegyük működővé a kapitalizmust” mozgalomban. Kulcsszerepe volt mint adat- és információ feldolgozási eszközök gyártójának, és mint más vállalatok mintaképének is. A cég sikeres vezetője mindezt alapvetően egy olyan szemléletmód meghonosításával érte el, mely a gondolkodásra és az együttes munkálkodásra helyezte a hangsúlyt.

Az új vállalati működés egyik lényeges összetevője volt az üzletkötői munka előtérbe helyezése, megbecsülése. Ezt a korábban lenézett tevékenységet sikerült ezzel az üzleti vállalkozás központi tevékenységi körévé tenni. Ebben szerepe lehetett annak, hogy maga Watson is üzletkötőként kezdte. Az IBM Watson-t követő, legfelső vezetői az eladás szférájából kiindulva járták be karrierjük útját a cégen belül. Egészen a már említett, 1993-as Gerstner színrelépésig, mivel ő (látszólag szükségszerűen) kívülről jött.

2. Környezeti adaptáció az értékteremtő szolgáltatások révén

A környezethez való igazodás készségében és a környezeti kapcsolatok alakításában az IBM a későbbiekben tökélyre vitte mindazt, ami még a lyukkártyás adatfeldolgozás idejében kialakult a vállalatnál. Ezt a filozófiát közvetlenül a piaci munka részévé tették.

Francis G. (Buck) Rodgers ennek az időszaknak a legjobb tanúja. A legendás System/360 időszakának második felében, egészen az első System/370-esek (IBM System/370 Model 155 and Model 165) megjelenéséig (1970. június), és sok más egyéb, kategóriájában első hardver és szoftver termék megjelenése idején (1967 októbere és 1970 októbere között) volt a cég kulcsfontosságú Data Processing Division-jének a vezetője. Ezután az IBM sales felső vezetője, majd 1974-től felső marketing vezető volt, egészen 1984-es visszavonulásáig. (Más cégek igazgatótanácsában még egyébként 20 évig dolgozott, egészen 78 éves korában való visszavonulásáig, ld. Robert E. Martini, Chairman, and Francis G. Rodgers, a Director, Retire at Stockholders’ Meeting [AmerisourceBergen press release, March 5, 2004], vagy ugyanez a BUSINESS WIRE-on. Könyvírás mellett elismert előadóként is szerepelt, még 2011 szeptemberében is, hogy saját “leadership” képzéséről ne is beszéljünk. Lásd Buck Rodgers Business Leadership Program: website vagy Facebook site.)
Megjegyzés: engem különösen megdöbbentett programjának 2013. dec-i infografikája (Hungary 29%):image(ez csak a teteje a teljes infografikának, ami itt van a weben, de a bejegyzés végén is megtalálható)

Nos ez a Rodgers, a cég első számú marketing embereként, a következőképpen összegezte elképzeléseiket, illetve működésük elvi alapját:

  1. Amíg az eladás (selling) a vásárlót arra akarja rávenni, hogy szüksége legyen arra, amit az eladó kínál, a marketing arra törekszik, hogy olyasmivel rendelkezzék a vállalat, amire a vásárlónak szükséges van.
  2. Természetesen az eladás nagyon fontos része a marketingnek, bizonyos üzleti tevékenységek esetében ez a legfontosabb. Nem lehet azonban azt mondani, hogy ez az egyetlen tevékenység, amelyet ki kell fejteni egy vállalatnak az értékesítésben. Úgy vélem, hogy nagyon sok vállalat inincsen tisztában ezzel. Azzal, hogy az eladást leválasztják a marketing funkcióról, a vásárlót választják el saját hosszú távú terveiktől. A terepen (field) dolgozó munkatársainkat mi piaci képviselőknek (marketing representatives) nevezzük az IBM-nél, és nem üzletkötőnek, amire igen jó okunk van. Terepen dolgozó munkatársaink tudják, hogy a vásárlóval kapcsolatos munkájuk éppen csak hogy megkezdődik az eladásra vonatkozó szerződés aláírásával.
  3. A szolgáltatás, ami az eladás után kezdődik, az IBM bevételeinek legnagyobb forrása. Ha az USA területén nyújtott szolgáltatások által létrehozott forgalmat egy különálló vállalatra vetítenénk ki, akkor ez a vállalat az Egyesült Államok első száz cége közé tartozott volna 1985-ben. Az IBM úttörő volt az eladás és a szolgáltatás egymástól elválaszthatatlan részekként való kezelésében a teljes marketing funkció szempontjából. És bár a szótárak nem tartják ezt a két szót szinonimának, az IBM az eladást és a szolgáltatást teljesen azonosnak tekinti.

Amikor 72 évvel ezelőtt Tom Watson kijelentette, hogy a szolgáltatás az eladás gerince, még az értékesítés, a közvetlen eladási tevékenység alkotta a csata első vonalát. Egyfajta jüzdelmet jelentett ez a vevő—akinek a zsebében volt a pénz—és az eladó között, aki ki akarta azt venni onnan. Azóta az eladás megváltozott. Kifinomultabb lett a vásárló és az értékesítő közötti küzdelem, sokkal civilizáltabb formákat vett fel. Manapság az eladók külön tanulmányozzák a rábeszélés művészetét, és az üzleti tárgyalások lefolytatását is külön tanfolyamokon sajáttítják el. Nagyon gyakran különböző jelszavakon, megközelítési módokon, vagy egyenesen csalikon töprengenek. Ilyen dolgokra koncentrálnak ahelyett, hogy a minőséggel és a szolgáltatásokkal foglalakoznának. …

Igen, az eladás sokat változott 1914 óta, amikor az idősebb Watson hozzákezdett az eladás és a marketing tudományával kapcsolatos elképzelései megvalósításához. Ugyanakkor úgy tűnik nekem, hogy a bekövetkezett változások nem alapvetőek. Kizárólag a stílus, a forma és a technológia változott, és nem a lényeg. Én egész életemben szolgáltatásokat adtam el. Azért fogadtam el az IBM által kínált marketing irányvonalat, mert ez nem volt ámítás, vagy holmi csalogatás. Ezek a szolgáltatások valóban segítettek az értékesítési munkámban. Ez tett engem felsőfokú üzletkötővé. …

Amiről itt beszélek, az az eladás után sorra kerülő szolgáltatás. Vannak természetesen olyan üzleti vállalkozások, amelyeknek nincs semmiféle kapcsolata a vásárlóval azt követően, hogy az áru, a termék gazdát cserélt. Az ilyen vállalkozások, amelyek vásárlónként egy terméket, egy árut adnak el, és kicsi vagy semmi esélyük nincs arra, hogy ismétlődő üzletet (repeat business) valósítsanak meg ügyfeleikkel, ezek természetesen teljes mértékben eladás-orientáltak. Ugyanakkor nagyon sok olyan cég, amelynek felvirágzása az ismétlődő üzlettől függ, úgy tartja fenn tevékenységét, hogy a vásárlóról el is feledkezik, miután sikerrel lebonyolították az ügyletet. Leaglábbis így viselkednek.

A fenti idézetek a következő könyvből valók:
Buck Rodgers, The IBM Way, Perennial Library, 1987, 97. oldal, 142. oldal és 163-165. oldal

Megoldás-orientált eladás

Az IBM nagy fejlődési korszakának vezető marketing stratégája, Rodgers könyvében külön fejezetet szentel az ún. megoldás-orientált eladásnak. Itt tulajdonképpen azt fejti ki, hogy az IBM nem egyszerűen termékeket árusít, amelyeket önmagukban kíván a vevőre rásózni, hanem megoldásokat értékesít. Ennek megfelelően egész piaci munkáját arra építi föl, hogy a vásárlónak nem maga a termék a legfontosabb, hanem egy meghatározott probléma megoldása, s ennek érdekében döntenek úgy, hogy szükségük van erre a termékre. Ezt a következőképpen fogalmazza meg:

Az információ-feldolgozási üzlet összeségében problémamegoldás és megoldások eladása. Ha én jelentkezem Önnél, hogy valamit el akarok adni, arról igyekszem majd meggyőzni Önt, hogy meg tudom könnyíteni munkáját az általam kínált termék segítségével. Javítani tudom például az Ön költségszerkezetét, segíteni tudok abban, hogy jobb szolgáltatásokat biztosítson saját vásárlóinak, és így tovább. Ezzel valószínűleg felhívom magamra a figyelmét. Egy dologban azonban Ön mindenképpen biztos lehet. Sohasem fogok Önnek eladni egy írógépet, egy másológépet vagy egy számítógépet. Az IBM piaci képviselőinek sikere teljes mértékben attól függ, hogy mennyire képesek megérteni a kiszemelt ügyfél üzletágát, vállalkozási tevékenységét, olyan jól megismerni és megérteni azt, hogy azonosítani és elemezni tudják azokat a problémákat, amelyek ott előadódnak, és hogy ebből kiindulva javasolni tudják azokat a megoldásokat, amelyeknek valóban értelmük van a vásárló számára.
(lásd mind fent, 125. oldal)

A továbbiakban erről a megközelítésről igen terjedelmesen esik szó Rodgers könyvében. Melyek voltak a főbb, meghatározó jellemzők?

A “klasszikus” IBM terepen dolgozó munkatársai egy rendszerszervező, egy konzulens, egy alkalmazási szakember, egy műszaki ember, és egy üzletkötő keverékét jelentették. A vállalat természetesen tisztában volt azzal, hogy senki nem lehetett ennyiféle területen száz százalékosan felkészült. Éppen ezért nagy mértékű specializáció is megfigyelhető volt az értékesítési hálózatban. Ez a specializáció azt jelentette, hogy egy-egy IBM alkalmazott konkrét iparágakra, például a textiliparra, az autóiparra, vagy a szállítás területére szakosodott. A vállalat kirendeltségein belül nagyon jól megfigyelhető volt ez az ipari szakosodás. Emellett többszáz embert foglalkoztattak a marketing divíziók központjában azért, hogy a vállalatnak az egyes iparágakon belül a lehető legkülönlegesebb képzettségű szakértői is legyenek.

Az általános terepi munkára is az volt jellemző, hogy egy-egy új üzletfelet a lehető legnagyobb erőfeszítéssel igyekeztek hálójukba keríteni az IBM piaci képviselői. Praktikus, már kezdetben is jelentős eredményt hozó alkalmazásokkal igyekeztek magukhoz kötni az ilyen vevőket. Ezt követően újabb és újabb termékeket, egyre újabb és újabb megoldásokat próbáltak bevezetni az ügyfélnél. Ezzel azt próbálták elérni, hogy a felhasználónál lévő érték állandóan növekedjék.

Nagyon jól látható mindebből, hogy az ismétlődő üzlet koncepciójából kiindulva a “klasszikus” IBM egy igen magas szintű kereskedelmi filozófiát alakított ki magának. Ennek alkalmazása nem is hozhatott mást, mint sikert. A környezethez való alkalmazkodás maximumát valósította meg az IBM, ugyanakkor ő maga is hallatlan mértékben formálta saját környezetét. Kiterjedt üzleti tevékenységének köszönhetően a világ legnagyobb vállalatai lettek az IBM ügyfelei. A megoldáscentrikus üzletpolititikának köszönhetően ezek a nagy cégek rendszeresen úgy alakíthatták számítástechnikai alkalmazásaikat, hogy azokban a vállalat működésével kapcsolatos problémák megoldása, a vállalati működés jobbítása domináljon. Ez pedig hallatlanul pozitív hatást gyakorolt az egész tőkés gazdaságra a minőségi munka területén.

Igen jellemző volt a “klasszikus” IBM konkurrenciával kapcsolatos megfontolása is. Rodgers kifejti, hogy semmi problémát nem jelentett, ha legnagyobb erőfeszítéseik ellenére valamelyik konkurrens vállalat elszipkázott egy leendő ügyfelet az IBM orra elől. Ebben az esetben bevett gyakorlat volt a cégnél, hogy nem alkalmaztak szélsőséges eszközöket a vevőnél, hanem—úgymond elegánsan visszaléptek. Tisztában voltak ugyanis azzal, hogy az esetek nagy részében csak azért sikerült az ilyen elszipkázás, mert a konkurrens cég hasonló, vagy még jobb módszerekkel dolgozott mint ők. Ha a módszerek jobbak voltak, akkor érdemes volt őket megtanulni, átvenni, ha pedig nem jobbak, akkor előbb-utóbb úgyis visszatért a vevő az IBM-hez. Ezzel a gyakorlattal az egész információfeldolgozó iparra meghatározó, pozitív hatást gyakorolt a vállalat, hiszen megteremtette azt a szabványt, viselkedési és magatartásbeli formát, amely elengedhetetlen volt az üzleti siker eléréséhez. Ez ráadásul egyre magasabb és magasabb mércét jelentett mind az IBM, mind pedig a konkurrens vállalatok számára.



III. Mi maradt ebből a “klasszikus” kultúrából a jelenlegi IBM-ben?

Ma már LÁTSZÓLAG egyáltalán nincs ez a kultúra a központban. Helyette ez határozza meg a céget:

image
Forrás: Kognitív számítástechnikai trendek – Hogyan képes egy intelligens rendszer felhasználóival partnerként együttműködni, ‘gondolkodó’ és ‘tanuló’ interfészek segítségével? (Rózsa Enikő, IBM Canada, az “IBM Business Connect 2013, Budapest” rendezvényen; 2013. november 5.)

TED: Cognitive Computing [IBM YouTube channel, Aug 13, 2013]

Can computers think like humans and help diagnose problems? Eric Brown of IBM Research discusses the new intelligence that is going to take healthcare into smarter directions. Learn more about IBM Watson at http://www.ibmwatson.com.

Exploring IBM Watson [IBM YouTube channel, Jan 8, 2014]

Since its introduction in 2011, IBM Watson has evolved from a first-of-a-kind status, to a commercial cognitive computing system. Watson has gained a 240 percent improvement in system performance, and has shrunk in size from a server room as big as a master bedroom to the size of just a few stacked pizza boxes. Using advances in natural language processing and analytics, Watson can process information similar to the way people think, representing a significant shift in the ability for organizations to quickly analyze, understand and respond to vast amounts of Big Data. The ability to use Watson to answer complex questions posed in natural language with speed, accuracy and confidence has enormous potential to improve decision making across a variety of industries from healthcare to retail, telecommunications and financial services.

image

Ezt azt ábrát az alábbi videóból másoltam be, mert lényeges hogy a programozható
rendszerek korszaka a múlt század 50-es éveiben, éppen a nagyszámítógépek megjelenésével kezdődött (a fejezet első ábrája a kliens/szerver-nél és a PCk-nél kezdi).
Ugyancsak fontos a helyes angol-magyar terminológiai megfeleltetés is.
Amikor az első ábra “táblázatkészítési renedszerekről” beszél, Magyarországon
ezalatt a lyukkártyás adatfeldolgozó rendszereket kell érteni. Ugyanakkor a “táblázatkészítés” (tabulating) is helyes megnevezés, csak nálunk nem ez terjedt el.
Rendezett és/vagy összegzett adatok táblázatainak készítéséről volt ugyanis szó, amit
a lyukkártyákat rendező és összegző géppekkel végzett gépi adatfeldolgozás
útján végeztek el, a végén a megfelelő táblázatok kinyomtatásával.
Viszont az is igaz, hogy ez a fajta, ún. batch feldolgozás a számítógépekkel végzett nagyszámítógépes feldolgozásokra is jellemző volt, egészen a kliens/szerver feldolgozások és a PC-k elterjedéséig. Ebben az értelmben éppenséggel az első ábra a helyes. 

Ezután maximálisan ajánlom ennek a videónak a megtekintését: IBM General Mgr. Manoj Saxena discusses the future of IBM Watson [IBM Enterprise Conference YouTube channel, Oct 28, 2013], amennyibben ebből nem érthető, akkor a videó utáni magyar nyelvű anyagok is kellő eligazadást nyújtanak majd

At Enterprise 2013, GM of IBM Watson Solutions Manoj Saxena shares how Watson is exploring new areas of cognitive computing across multiple industries—allowing businesses to gain unique insight that could lead to new innovation. Find out how IBM is helping clients leverage processing capabilities like never before.

Kognitív számítástechnika, felhő alapokon: az IBM megalapította a Watson Group-ot (IBM Magyarország Kft. sajtóközlemény az IVSZ “Tagjaink hírei”-n keresztül, 2013. január 16.) 

imageAz IBM bejelentette a Watson Group megalapítását. Az új üzleti egység célja, hogy felhő alapú kognitív számítási technológiákra építő alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesszenek és vezessenek piacra. Az egymilliárd dolláros beruházással kétezer IBM szakértő áll munkába. Három már elérhető szolgáltatásával a Watson Group a számítástechnika új, kognitív korszakát jelzi.
Watson az IBM szuperintelligens számítógépe, melyet 2011-ben mutattak be a nagyközönségnek egy amerikai tévés vetélkedőben, ahol műveltségi kérdésekre válaszolva győzte le emberi ellenfeleit. Technológiáját azóta egészségügyi kutatásokban és az üzeti életben használják, kapacitásait tavaly év végén a fejlesztők számára is elérhetővé tették. A most bejelentett Watson Group megalapítása a szuperinnováció lehetőségeinek további kiaknázását szolgálja. 
Watson megalkotása az IBM száz éves történetének egyik legfontosabb mérföldköve, amelyet most a felhő alapú kognitív technológiai innovációk révén lehetőségünk nyílik megosztani az egész világgal.”– jelentette be a Watson Csoport vezetésével megbízott Michael Rhodin. Ezekkel a fejlesztésekkel az új piacokon és ügyfeleken keresztül egész iparágakat alakíthatnak át. A Watson Group az IBM stratégiájának megfelelően olyan szoftverek, szolgáltatások és appok új generációját fejleszti, amelyek a kognitív technológiára építenek; használatuk során tanulnak az emberi interakciókból és adatokból, gondolkoznak, természetes nyelven kommunikálnak, miközben a Big Datát elemezve komplex kérdésekre is villámgyorsan adnak válaszokat és hasznos belátásokkal segítik a szakembereket – ezzel hozzájárulva például az egészségügy, a pénzügyi szektor, a kereskedelem vagy épp a telekommunikációs szektor fejlesztéséhez.
Ezzel a céllal kezdték meg a munkát új New York-i központjukban, a Silicon Alley, vagyis „Szilícium közként” ismert városrészben, ahol más tehetségeket, üzleti és egyetemi partnereket is bevonnak majd a munkába. Az egymilliárd dolláros beruházás részeként százezer [százmillió] dollárt olyan startupok és vállalkozások részére különítenek el, amelyek a novemberben alapított Watson Developers Cloud külsős fejlesztői csoport (Watson Ecosystem) részeként hozzáférést kapnak a platform forráskódjához és saját kognitív alkalmazásokat fejlesztenek. Az IBM kétezer szakértője kezdi meg munkáját a Watson Csoportnál.
Az elmúlt három évben az IBM-nek sikerült Watsonból kereskedelmi forgalomba hozható technológiát fejleszteni, amely felhő alapon mostantól bármely intézmény vagy cég számára elérhető lesz. A továbbfejlesztett Watson huszonnégyszer gyorsabb elődjénél, miközben mérete 90%-kal csökkent, így egy kisebb szoba helyett már három pizzásdoboznyi helyen elfér
Az első három kognitív technológia alapú szolgáltatás egyaránt felhőn keresztül érkezik és három kulcsterületre öszpontosít:
  • Az IBM Watson Discovery Advisor kutatás-fejlesztési projekteket gyorsít fel, például az egészségügyben és gyógyszeriparban, ahol egy új készítmény bevezetése átlagosan több mint 8 évbe telik és több százmillió dollár költséggel jár. A technológia a rendelkezésre álló dokumentációból gyors információgyűjtéssel, releváns adatok értelmezésével és összefüggések felismerésével adhat új lendületet a kutatócsoportoknak.
  • Az IBM Watson Analytics a gyors keresések eredményeit áttekinthető megjelenítéssel együtt kínálja, így a big datából nyert új felismeréseket a különböző szakterületen dolgozó szakembereknek a számukra legkönnyebben értelmezhető módon mutatja meg. Éppen ezért alkalmazása nem igényel komolyabb adatelemzői tréninget, ráadásul a megoldás érti a természetes nyelveket és interaktív formában jeleníti meg az eredményeket.
  • Az IBM Watson Explorer a vállalatok dolgozóinak kínál lehetőséget, hogy könnyebben felfedezzék és megosszák az adatokból nyert összefüggéseket és felismeréseket, így bátrabban és sokkal gyorsabban kezdeményezhetnek big data kutatásokat. Segítségével az üzleti felhasználók vagy adatkutatók egységes keretrendszerbe foglalva találják meg az erdeményeket – akár különböző adatforrásokból és adattípusokból integrálva –, miközben biztonságos módon meg is oszthatják azokat mind az intézményen belül, mind azon kívül.
Watson tehát fáradhatatlan asszisztensként áll a szakértők rendelkezésére, hogy a kognitív technológiát kiaknázó alkalmazásokon és szolgáltatásokon keresztül megalapozott döntéseket hozhassanak. Ennek nyomán, a mobil, közösségi és Big Data technológiákkal karöltve, nemcsak szakmák és iparágak, de a mindennapjaink is jelentősen átalakulhatnak. A technológia mind a problémamegoldásban és a hatékonyabb vállalati menedzsmentben, mind jelentősebb társadalmi és környezeti célok elérésében alkalmazható, például az egészségügy vagy fenntarthatóság területén is.
Korábbi vonatkozó sajtóközlemények magyarul:
Öt innováció, amely öt éven belül mindent megváltoztat körülöttünk (2013. december 18.): “Az IBM szerint a tanuló számítógépes rendszereké a jövő
Közkinccsé teszik Watson tudását (2013. december 5.): “Az IBM szuperintelligens számítógépe megnyitja a felhőben fejlesztett kognitív alkalmazások új korszakát
Big Data: van benne rendszer (2013. február 25.): “Az adatmenedzsment jövőjéről és az új Power Systems-ről az IBM Storage Fórumon … Watson a dobozban … Big Data megoldások, nemcsak nagyoknak …
Az IBM sorozatban huszadszor a szabadalmi lista élén – Az IBM feltalálói kezdeményeznek a legújabb technikai szakterületeken is (2013. február 25.): “… A kérdések megválaszolásának rendszere és módszere – E szabadalmaztatott találmány az IBM Watson rendszerében valósult meg, és olyan módszert ír le, amelynek segítségével egy számítógép egy természetes nyelven megfogalmazott kérdést képes részleteiben megérteni, és precíz választ adni rá. …
A kartotékkorszak vége – Az IBM bemutatta az egészségügyet támogató informatikai megoldásait (2012. február 22.): “… Az IBM tavaly bemutatott szuperszámítógépének fejlesztői az elmúlt egy évben éppen arra keresték a választ, hogyan lendítheti előre az orvosi diagnosztikát a rendkívül összetett információkat is bravúrosan kezelő Watson szoftvere. …” >>> IBM prezentáció
IBM trendriport a jövő technológiáiról (2011. december 19.): “Analitika, mobil, felhő és nyílt platformok; Watson átformálja az oktatást és az egészségügyet
Vezető IBM szakemberek szólaltak fel a budapesti eHealth Week programjain (2011. május 15.): “Fejlett egészségügyi analitika: az információ gyógyító ereje … Watson a kórházban segít …
Wikibon: az IBM a Big Data éllovasa – A Nagy Adattömegből faragtak hasznos információt a budapesti Storage Fórumon (2011. március 1.): “A jövő üzleti sikereihez a hatalmas adattömegek szolgáltatják a megújuló erőforrásokat … Robyn Schwartz a kognitív számítástechnikának is szakértője, vagyis a gondolkodó számítógép fejlesztési lehetőségeit kutatja. A határ ma ott húzódik, hogy az IBM Watson nevű szuperszámítógépe már képes értelmezni az emberi nyelven megfogalmazott kérdéseket, de egyelőre nem képes megérteni egy videó tartalmát és a többi érzékszervünk működéséhez hasonló adatfeldolgozási készséggel sem rendelkezik. …
Watson történelmet írt (2011. február 17.): “Watson, az IBM szuperszámítógépe három menetben legyőzte emberi ellenfeleit a Jeopardy! történetének legkülönlegesebb sorozatában
Az IBM kvízműsorban hívja párbajra az emberi intelligenciát (2011. február 15.): “Watson vs. emberek: döntetlen az első fordulóban

Sajnálatos módon a leglényegesebb megoldásról, ami magában szerves továbbvitele minden korábbi sales és marketing központúságnak, nem jelent meg magyar nyelvű sajtóközlemény: Announcing the IBM Watson Engagement Advisor [IBMWatsonSolutions YouTube channel, May 21, 2013]

Watson can transform the way people interact with companies and other organizations over the lifetime of their relationship. IBM Watson Engagement Advisor is the industry’s first consumer facing cognitive computing breakthrough that will assist a brand’s customer service agents or sit directly in the hands of consumers through mobile devices, cloud-delivered services and online chat sessions.

Ez a bizonyos IBM Watson Engagement Advisor ugyanakkor az IBM Watson kognitív technológián alapuló mesterséges intelligencia keretrendszere, amivel úgy az IBM, mint más cégek egészen más szintre tudják emelni eladásuk és marketingjük színvonalát. Ilyen értelemben tehát igenis a központban van a “klasszikus” IBM kultúra (is).

Ennél ugyanakkor jóval általánosabb is, amit ezekkel az IBM ábrákkal illusztrálnék
(forrás: https://www.facebook.com/ibmwatson):

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151921947520784   [IBM Watson, Jan 21, 2014]
imagehttp://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151927226345784   [IBM Watson, Jan 24, 2014]

IBM’s Watson Has A New Job – Watson Engagement Advisor [IBM Business Analytics YouTube channel, May 21, 2013]

Two years after its triumph on Jeopardy!, the IBM Watson Engagement Advisor is the industry’s first consumer facing cognitive computing breakthrough that will assist a brand’s customer service agents, or sit directly in the hands of consumers through mobile devices, cloud-delivered services and online chat sessions. In one simple click, the solution’s “Ask Watson” feature will quickly address customers’ questions, offer advice to guide their purchase decisions, and troubleshoot their problems.
Bővebben (angolul):
IBM Forms New Watson Group to Meet Growing Demand for Cognitive Innovations [press release, Jan 9, 2014]
IBM Watson Group Unveils Cloud-Delivered Watson Services to Transform Industrial R&D, Visualize Big Data Insights and Fuel Analytics Exploration [press release, Jan 9, 2014]
IBM Brings Watson to Africa [press release, Feb 6, 2014]
IBM Watson At Your Service: New Watson Breakthrough Transforms How Brands Engage Today’s Connected Consumers [press release, May 21, 2013]
image

IBM unveils the IBM Watson Engagement Advisor,
tranforming how brands engage with consumers

IBM Watson Solutions VP Stephen Gold interacts with the new IBM Watson Engagement Advisor, which uses cloud-delivered mobile and online chat technology to assist businesses’ customers, anytime and anywhere. From answering questions to offering guidance for purchases, IBM Watson will allow a brand’s customer-facing employees to make better recommendations, or sit directly in the hands of consumers, offering helpful advice via mobile engagement. (Credit: Jon Simon/Feature Photo Service for IBM) >>> See also the Infographics showing how it works fo you

IBMWatsonSolutions YouTube channel
IBM Research: Cognitive computing
>>> What is cognitive computing? 
>>>
Why cognitive systems?
>>>
Watson
>>>
Machine learning applications
Five innovations that will change our lives within five years
———
The classroom will learn you
———
Buying local will beat online
———
Doctors will routinely use your DNA to keep you well
———
A digital guardian will protect you online
———
The city will help you live in it
>>>
Cognitive computing projects
———
Neurosynaptic chips
———
Computational creativity

Infographic: Mapping the Path to Cognitive Computing [IBM, June 20, 2013]image 

Az IBM 2011-es centenáriumi megemlékezésében már (éppen ezért) nem is esik szó a “klasszikus IBM” központi értékeiről (pedig—mint a fentiekben láttuk—ezek az értékek nem csak hogy ott vannak, hanem a kognitív számítástechnikával való összeházasítás miatt, minőségileg magasabb szinten vannak ott, viszont teljesen elrejtve):

100 éves az IBM (IBM Magyarország Kft. sajtóközlemény az IVSZ “Tagjaink hírei”-n keresztül, 2011. február 24.)

Elindult a centenáriumi év, az IBM Magyarország a 75-ik születésnapját ünnepli
Bár a hivatalos évforduló csak júniusban lesz, az IBM számos programot és látványosságot felvonultató centenáriumi éve már februárban elkezdődött, Watson pedig már a rajongók gratulációit fogadja.
Jóllehet az IBM csak júniusban ünnepli századik születésnapját, a vissza- és előretekintésre egyaránt alkalmat adó centenáriumi év már februárban elkezdődött. A vállalat előadássorozattal, tudományos és üzleti fórumokkal, a cég történetét bemutató könyvvel, rövidfilmekkel és önkéntes dolgozói programokkal készül az évfordulóra. IBM 100 néven honlapot is indított, amely a cég 100 éves történetét, régi és új találmányait, a következő száz évet megalapozó projekteket mutatja be izgalmas történeteken, képeken, kisfilmeken keresztül.  Az IBM-mel együtt ünnepel az IBM Magyarország is, amely szintén fontos évfordulóra készül: az amerikai cég 75 évvel ezelőtt, 1936-ban alapította meg Budapesten magyarországi leányvállalatát.
Ezzel kapcsolatban a február 1-től a vezérigazgatói széket elfoglaló Veres Zsolt elmondta, külön öröm számára, hogy egy ilyen kiemelkedő évben veheti át a cég irányítását. „Büszke vagyok rá, hogy annak idején itt kezdtem pályafutásomat. Akkoriban, a kilencvenes évek közepétől az e-Business modell jelentette a legnagyobb innovációt az IBM-nél, elérhetővé téve az internetet a vállalkozások számára és megnyitva  ezzel az e-kereskedelem piacához vezető utat” – tette hozzá.
Watson&Watson 


A napokban csapott össze egy népszerű amerikai tévés vetélkedőben az IBM új szuperszámítógépe a műsor történetének legsikeresebb versenyzőivel. Watson három menetben győzte le emberi ellenfeleit a Jeopardy! történetének legkülönlegesebb sorozatában. A gép arról a Thomas J. Watsonról kapta nevét,  aki 100 évvel ezelőtt megalapította és útjára indította az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording vállalatot. A kezdetben kereskedelmi mérlegek, órák, lyukkártyák és sajtszeletelők gyártásával foglalkozó 1300 fős new yorki cég, találmányai és technikai újításai révén, 100 év alatt a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb informatikai vállalatává fejlődött. Innovációinak sora végeláthatatlan, az IBM 18 éve vezeti a legtöbb szabadalmat benyújtó amerikai cégek listáját.


Floppy, vonalkód és egy nagy lépés


Nevéhez fűződik például az első, teljesen automatikusan működő, bonyolult kalkulációkra is képes számítógép (mely kereken öt tonnát nyomott) és az első számítógépes repülőjegyfoglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. Az IBM szakemberei fejlesztették ki a floppy lemezt, a vonalkódot, és a bankártyák mágneses azonosítóját. A vállalat az ötvenes évektől részt vett az amerikai Apollo űrprogramban, technológiája az 1969-es Holdra-szálláskor is segítette az űrhajósokat. Tudósai 1986-ban a kort megelőző nanotechnológiát alkalmazva 35 atomból kirakták a vállalat logóját, amivel Nobel-díjat is nyertek. A nyolcvanas években az IBM PC-kkel terjedt el a „számítógépezés” a nagyközönség köreiben, miközben a cég óriási energiákat fordított az emberi elmével versengő szuperszámítógépek építésébe. A Kaszparovot 1997-ben legyőző Deep Blue és a Jeopardy-ban bizonyító Watson ennek a szédítő lendületű 100 éves fejlődésnek a betetőzése.


Sam Palmisano, az IBM elnöke a centenáriumi évet megnyitó beszédében Tom Watson 1962-ben, az ötvenedik évfordulón elhangzott szavait idézte: „Hiszem, hogy minden, túlélni akaró és sikerre törekvő vállaltnak  szüksége van egyfajta hitvallásra, mely tetteit vezérli. A sikeres vállalat életében pedig semmi nem lehet fontosabb, mint hűen ragaszkodni ehhez. Ha egy szervezet meg akar felelni a változó világ kihívásainak, késznek lennie arra, hogy mindent megváltoztasson maga körül – e hit kivételével, mely végigkíséri egész életében””
„Szeretek arra gondolni, hogy cégünk 2061-ben és talán 2111-ben is a Fortune magazin 500-as listájának élén áll majd. Hiszek benne, hogy az IBM története nemcsak az IBM részvényesei és munkatársai, de mindannyiunk számára a jövőbe vetett reményt jelképezi.” – folytatta Sam Palmisano. „Dacára az előttünk álló rengeteg kihívásnak, bízom benne, hogy a jövőbe tekintő emberek, közösségek, vállalatok és országok segítségével egy okosabb, biztonságosabb és fenntartóbb világot építhetünk.” – zárta ünnepi köszöntőjét az IBM elnöke.

Az innováció évszázada: centenáriumát ünnepli az IBM (… sajtóközlemény …, 2011. szeptember 20.)

Idén 100 éve alapították az IBM-et, a világ negyedik legértékesebb vállalatát. Felfedezései, termékei meghatározták az évszázad arculatát, megváltoztatták életünket, munkavégzésünk és szabadidőnk gyakorlatát. A vállalat centenáriumára nagyszabású interaktív kiállítást rendeznek a New York-i Lincoln Központban.
A 75 éves magyar IBM visszatekint és továbbfejleszt: friss vezetők, új smart megoldások jönnek
A 75 éves magyar IBM is kiállítással ünnepelt: alkalmi tárlaton mutatták be az itthon fellelhető legérdekesebb IBM-relikviákat. A hazai vállalat felfrissítette menedzsmentjét, az ünnepi rendezvényen már az új vezetők is megfogalmazták céljaikat.
Záró szakaszához érkezett az IBM centenáriumi programja, amelynek során a vállalat látványosan áttekinti eredményeit, a történelem részéve lett újításait, a legendás ötleteket, eszközöket, megismételhetetlen pillanatokat. „THINK” címmel rendezett kiállításának a New York-i Lincoln Központ ad otthont. A visszatekintéshez a magyar IBM egy színes rendezvénnyel csatlakozott.
Technológia: úttörő szerep az információ tudományában
Az IBM legnagyobb hatású felfedezései, termékei és szolgáltatásai az információ feldolgozásához, tárolásához, elemzéséhez és közvetítéséhez kapcsolódnak. Az IBM-től származik a lyukkártya, a gömbfejes írógép, a ferritmagos memória, a pásztázó alagúthatásos elektronmikroszkóp, illetve a merevlemez, a hajlékony lemez, a személyi számítógép – az eredeti nevén is közhasználatban lévő vincseszter, flopi és pécé. Nem hagyható ki a felsorolásból a szén nanocső, a vonalkód, a bankártyák mágneses azonosítója, vagy az első számítógépes repülőjegyfoglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. És érdemes megemlékezni a FORTRAN programozási nyelvről, a relációs adatbázis-kezelőről, a POWER processzorról.
Az IBM kutatói intenzív együttműködésben dolgoznak más fejlesztőkkel, kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel. Ilyen kollaborációk révén vettek részt az amerikai űrkutatási programban, térképezték fel az emberi genomot, és tették láthatóvá az atomi struktúrákat. A vállalat ma is bevételének nagyobb részét költi kutatási és fejlesztési tevékenységre, mint a legtöbb európai állam – évente mintegy 6 milliárd dollárt. Története során az IBM alkalmazásában álló öt kutató szerzett Nobel-díjat, hat tudóst pedig Turing-díjjal, az informatikai Nobel-díjnak is nevezett kitüntetéssel jutalmaztak.
Társadalom: egy jobban működő világ
Az IBM sikerének fontos pillére, hogy felfedezéseit, fejlesztéseit páratlan sebességgel teszi hasznosíthatóvá a gyakorlati életben is. A vállalat idén mutatta be Watsont, a korábban ismeretlen mértékű analitikai képességgel felruházott szuperszámítógépet. A benne rejlő lehetőségek kiaknázása már el is jutott az első konkrét termékekig. Watson először orvosokat segíthet a diagnosztikában és a megfelelő kezelési stratégiák kialakításában. Ahogy rövidesen call centereket is támogatni fog hatékonyságuk növelésében.
A vállalat működését az üzleti fejlesztéseken túl is áthatja a társadalmi odafigyelés, esélyt ad a csökkent munkaképességűeknek, tehetségkutató programokat támogat, önkéntes békehadtestet tart fenn. Jellemző gesztus, hogy centenáriumi akcióként minden idők egyik legnagyobb önkéntes megmozdulását szervezte meg, amelyhez több mint 120 ország 300 ezer IBM dolgozója csatlakozott. Családtagjaikkal és üzleti partnereikkel összesen több mint 2,5 millió órányi önkéntes munkát áldoztak a helyi közösségeket érintő fontos ügyekre.


75 éve Magyarországon, nyártól újraszervezett menedzsmenttel
Az IBM magyar leányvállalata is születésnapját ünnepli, 75 éve alapították. Az ünnepségen Veres Zsolt vezérigazgató elmondta: „a magyar IBM mai stratégiájában is igyekszik visszanyúlni az alapító Watson eredeti jelmondatához (THINK). Bármilyen sürgető, metrikák által irányított világban is élünk, a döntő különbséget hosszú távon az jelenti, hogyan sikerül emberi erőforrásainkat gondolkodásra, alkotásra fordítani. Ebben szeretnénk ügyfeleinknek segíteni, s erre törekszünk magunk is”.
Az IBM szoftver csoportjának irányítását július elsejétől Dalányi László vette át, aki a Microsoft hazai és nemzetközi vezetői pozícióiban szerzett tapasztalatokkal érkezett az IBM-hez. A csoport egyik fő stratégiáját a hatékonyságnövelő, s így költségoptimalizáló üzleti és IT megoldásláncok bemutatásában, elterjesztésében látja. A másik fontos stratégiai irány az ügyfelek környezettudatos tevékenységeit követő, elősegítő IBM szoftvermegoldások megismertetése. A vállalatok többségénél a digitális dokumentumkezelés már beépült a mindennapokba, a jövő a számítási felhő (cloud computing) által nyújtott, konszolidált adatközpontoké, az otthoni munkát, a megosztott IT-erőforrásokat támogató környezetkímélő megoldásoké.
A szolgáltatási üzletág (Global Technology Services, GTS) új vezetője Pongrácz Ferenc lett, aki egyben az ISC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti. Az üzletág az új vezetővel is az IBM innovatív szoftvertermékeihez kínálja megfelelő szolgáltatási csomagjait, illetve a többi üzletággal együttműködve elsősorban három területhez kíván megoldásokat nyújtani: a közösségi közlekedéshez, az önkormányzati fejlesztésekhez, és az adatközpontok kialakításához, üzemeltetéséhez. Smart Cities programjuk keretében a kisebb magyar városok részére is kidolgoztak olyan okos megoldásokat, melyek moduláris felépítésűek, így gyorsan, rugalmasan alkalmazhatók.
Az IBM centenáriumi honlapja: http://www.ibm.com/ibm100
Megjegyzés: Az IBM Magyarország jogelődje 1936-ban alakult, a II. világháború alatt is működött. Fontossága miatt azon kevés külföldi tulajdonú vállalat közé tartozott, amelyet a háború után sem államosítottak. Ugyanakkor főhatósági felügyelet alá vonták, nevezetesen a KSH, mint egyébként leginkább érintett, mondhatnánk klasszikus (lyukkártyákon alapuló, ún. gépi adatfeldolgozás) felhasználó látta el ezt a feladatot egészen a szocialista/kommunista Magyarország megszünéséig.
Angol nyelvű centenáriumi videók: IBM 100 playlist [IBM YouTube channel, 2011]

Mint az utóbbi két sajtóközleményből is jól látszik az IBM “élenjáró high-tech” képének formálásában a korábbi, most “programozható rendszerek”-nek nevezett korszakból szinte kizárólag hardver innovációkat hoztak elő. Ráadásul olyanokat, amelyek az 1993 előtti helyzetet jellemezték. Mi több meglehetősen félreértelmezhetően. Mindezt ezért megfelelően helyre kellett tennem, lásd a bejegyzés legvégén, mint:

 


1. Függelék: IBM “nagyszámítógépek” (mainframes) = sikeres innováció csak a mikroelektronikai fejlődés 80-as évek közepéig tartó állapotáig

Az innováció évszázada – Mérföldkövek – 100 éves az IBM (sensationevent1 YouTube csatorna, 2011. szeptember 27.)

Kutor László szenvedélyes gyűjtő, az Óbudai Egyetem docense mesél az IBM 100 éves történetének mérföldköveiről.

Ez egy igen lényegre törő és hatásos bemutatása az IBM hardver múltjának, amiről a céget úgy a 90-es évekig terjedően leginkább ismerték (azóta a szolgáltatási és komplett megoldási oldal a leginkább ismert). Bármennyire is jó ez a prezentáció, a [8:18]-tól kezdődő rész jelentős pontosításra szorul, mivel szvsz teljesen félreérthető. Itt ugyanis az alábbi, 1990-ben megjelent hardver újdonságról van szó, és ez már előre vetítette az IBM rendkívül gyors lemaradását a mikroprocesszor alapú gépekkel szemben a legnagyobb teljesítményű hardverek terén is. Az az innováció tehát igen tiszavirág életűnek bizonyult.

Hogy milyen is volt a 90-es évek első felében egy ilyen, úgynevezett IBM nagyszámítógép processzora (amiről [8:18]-tól kezdődően szó esik)  azt megfelelő ábrával illusztrálnám először: 

imageForrás: IBM-relikviák a Kutor-gyűjteményből > Aranyprocesszor (2011. november)

A fenti megértéséhez még az alábbi két kép is szükséges:image

image

A hátoldalt is meg kell ugyanis mutatni, mivel így látszik, hogy 104 chip van a processor modulon, benne egy-egy processzor maggal (core-ral). Alatta pedig jobban látszik a processzor modulra rákerülő dugattyús (piston-os) modul, ami az egyes chip-ekről való hőelvezetést szolgálja (miután egyenkénti, beépített rugós szerkezetek nyomják azokat hozzá a chip-ek felületéhez). Jobboldalon pedig látjuk azt a hatalmas processzorhűtőt, ami a megfelelő léghűtéshez elengedhetetlenül szükség volt.

Ezt a két utóbbi képet ebből az interjúból vettem, amit szintén nem árt megtekinteni:
Beszélgetés Dr. Kutor Lászlóval, a régi hardverek megszállottjával (itcafehu YouTube csatorna, 2011. november 4.)

Az Óbudai Egyetem egyik tanárának irodája kiváló állapotban lévő, régi hardverekkel van tele. Dr. Kutor Lászlóval beszélgettünk informatikáról és arról, hogy hogyan gyűjtött össze egy több ezer darabból álló gyűjteményt. Kísérő szöveg: http://itcafe.hu/hir/kutor_laszlo_gyujto_hardver_informatikatortenet.html

Namármost a fenti “nagyszámítógép” processzor megoldás, értelemszerűen, hatalmas méretű, súlyú és árú számítógépet eredményezett. Mindenesetre ez egészen a 90-es évek elejéig roppant megtévesztőleg hatott a számítógépek felhasználóira. Párosulva mindazzal, amit én először az IBM (ma is) egészen marketing és sales (azaz értékesítési) munkájáról írtam, a felhasználónál uralkodó volt az a képzet, hogy megfelelően nagy teljesítményt csak ezekkel a megfelelően nagy kinézetű IBM gépekkel lehet elérni.

Már  a 80-as évek második felétől elkezdődött azonban ennek a vélekedésnek a totális megdőlése. Ebben a folyamatban a Digital Equipment Corporation volt az úttörő. A cég ugyanis már 1985-ben megjelent 32-bites VAX architektúrájának (melyet már 1978-ban megjelentetett szuperminiszámítógépes formában, a VAX-11/780-al) mikroprocesszoros megvalósításával, a MicroVAX 78032-vel, majd 1987-ben a következő generációs MicroVAX 78034-el, az ún. CVAX-al. A “C” itt azt jelenti, hogy az akkori idők élenjáró félvezető imagetechnológiájával, a CMOS-al implementálták ezt a mikroprocesszort, ami azt jelentette, hogy a nagyszámítógép processzorok bonyolultságának és teljesítményének megfelelő CPU-t lehetett egyetlen chipe-en megvalósítani. 1988 áprilisában már meg is jelentek a VAX 6000 Model 200-as, egy közepes kategóriájú nagygépnek megfelelő képességű számítógéppel a CVAX mikroprocessor alapján. A cég CMOS-2 technológiájával megvalósított, harmadik generációs Rigel chipset 1989 júliusában jelent meg a VAX 6000 Model 400-ban, majd egy évre rá a VAX 4000 Model 300-ban, ami jobbra látható.

image

Nos 1991-ben, az általam (is) alapított, vállalati megoldásokra szakosított GDS Szoftver Kft. élén volt alkalmam személyesen is megtapasztalni a fent látható, “kis szekrényke” valódi teljesítményét.

Legnagyobb ügyfelünk, az akkor még nagyívű kereskedőházi jövőben (teljes joggal) gondolkodó HUNGAROTEX számára sürgősen kiváltandó feladat volt az akkorra már elavult Siemens “nagyszámítógép” lecserélése. A Siemens vonal folytatásaként a baloldalon látható Siemens gépet vehették volna akkoriban meg, amennyiben a velük már jó ideje kapcsolatban álló szállító mellett döntenek a továbbiakban is.

Érthető ezek után Számítástechnikai Főosztályuk eredendő ellenérzése, amikor én magam ugyanakkor a fenti “kis szekrényke” mellett kardoskodtam. Némi hitelem a mikroszámítógépek melletti kardoskodásomnak már valószínüleg lehetett (pl. a Pénzügyi Főosztály helyi feldolgozásainak Novell NetWare alapú számítógépesítése), mert végül is sikerült keresztül vinni az ügyet.

Az eredmények még engem is megdöbbentettek. A régi Siemens-es gépen futó COBOL feldolgozásokat a Számítástechnikai Főosztály lelkes fiatal munkatársai viszonylag rövid idő alatt átvitték a VAX COBOL-ra. Ennek következtében ezek a batch (kötegelt) feldolgozások nem kevessebb, mint HÚSZszor (nem tévedés 20-szor) gyorsabban futottak le, ami lehetővé tette a HUNGAROTEX számára az addigi havi zárások helyett a HETI zárásokat. Mondanom sem kell, hogy ennek óriási jelentősége volt az akkori legnagyobb, vagy 1000 főt foglalkoztató külkereskedelmi vállalat számára.

Az már más dolog, hogy hamarosan megfosztották a céget a Külkereskedelmi Bankban birtokolt részvénytöbbségétől, majd még ezután a hírhedt Dunaholding képviseletében megjelent egy bizonyos Rákh György (“Rák úr”), hogy az akkori Állami Vagyonügynökség megbízása alapján hozzákezdjen a cég későbbi felszámolásához. Szerintem egyébként ehhez az elhúzódó folyamathoz is megérte egyébként ez a beruházás, hiszen így óriási kinnlevőségeiket jóval eredményesebben tudták behajtani. A számítástechnikán ez legalábbis már semmiképpen sem múlott.
A “Rák úr”-Dunaholding-Állami Vagyonügynökség kérdéskör egyébként megérne egy külön misét, hiszen még 1996-ban (évekkel a HUNGAROTEX működésének beszüntetése után) ezt lehetett olvasni Figyelő forrásra hivatkozva:

ELŐRE LEOSZTVA
A felszámolószervezetet sokszor az eleve meglévő átalakítási tervekhez vagy éppen a hathatósan lobbizó vevőkhöz választják meg. Bizonyos vállalati körök eleve fel vannak osztva: a legfontosabb-legnagyobb esetekhez rendelt kiemelt körnek számít a Pénzintézeti Központ és a Reorg. A ritka esetnek számító pénzintézeti felszámolásokat is ők végzik. Uralják a felszámolások körülbelül 60 százalékát. A második vonalban áll a Co-Nexus, a Dunaholding, a Budapest Investment, a Pénzügykutató Rt., a Budapest Holding stb. Külön kezelendők a regionális társaságok, például a szabolcs-szatmári Tízek vagy a baranyai Vertikális.
Az élbolyon kívül óriási a fluktuáció, sok felszámoló maga is felszámolás alá kerül, beszünteti tevékenységét, és újak is jönnek. Egyes társaságok csak egy konkrét felszámolásra alakulnak. A regionális társaságok helyi nagy cégeket, például áfészeket, élelmiszer-ipari és mezőgazdasági vállalatokat számolnak fel. A helyismeret és a kapcsolatok jelentős előnyt adnak számukra, mások szinte labdába sem rúghatnak.

A Dunaholdingra nézve sajnos nem született olyan lelepző cikk, mint a Co-Nexus-ra, de mivel itt is “Rák úr” nevét találjuk a háttér nem különbözhetett azétól:

Rákh György László András üzleti fõtanácsadója, majd a PORT-REÁL Kft. egyik ügyvezetõ igazgatója. Közgazdász, a Co-Nexus elõtt a Richter Gedeon Gyógyszeripari Mûvek gazdasági igazgatója, majd a Hungarotex külkereskedelmi vállalat hatósági végelszámolója. Néhány éve, a botrány kipattanásakor letartóztatták, hónapokat töltött vizsgálati fogságban.

ld. 20 milliárd forintnál is több a veszteség Az Összefonódás Rt. igaz története, amely megjelent a Leleplező 2000/2 szám – Összefogás A Fennmaradásért Mozgalom egyik cikkeként.

További, lényeges részletek tekintetében maximálisan ajánlom az alábbi (sajnos csak angol nyelvű) összeállításomat (mert az abban szereplő, sárga kiemelések nélkül igencsak félreérthető Kutor László, egyébként rendkívül lényegretörő mondanivalója):

IBM 3081 TCM Miniature Pendant [The CPUShack museum, March 13, 2013]
image
imageA few times I get things that are not processors but are memorabilia and are pretty special nonetheless.  Today these nice IBM pendants came in.  They are very small, measuring barely 37mm square but they weigh an impressive 60 grams.  They are a near perfect miniature version of a not so miniature IBM TCM (Thermal conduction module).  The 3081 TCM contained the cooling, and a very large MCM used in the 308x mainframe series (made from 1980-1987). Each MCM contained up to 133 dies [cores] a very large ceramic substrate with up to 16,000 contacts for the dies.  They were capable of speeds of up to 38MHz.  Each TCM was liquid cooled and dissipated around 300 watts of heat. A typical 308x system had 2 dozen of these. A similar IBM MCM can be seen here: (a 9121 processor) >>>>>
MCM: Multi-Chip Module 
This is a specialized electronic package where multipleintegrated circuits (ICs), semiconductor dies or other discrete components are packaged onto a unifying substrate, facilitating their use as a single component (as though a larger IC). The MCM itself will often be referred to as a "chip" in designs, thus illustrating its integrated nature. Multi-Chip Modules come in a variety of forms depending on the complexity and development philosophies of their designers. These can range from using pre-packaged ICs on a small printed circuit board (PCB) meant to mimic the package footprint of an existing chip package to fully custom chip packages integrating many chip dies on a High Density Interconnection (HDI) substrate. … IBM 3081 mainframe’s thermal conduction modules (1980s) are [the classic] examples of MCM technologies.
TCM: Thermal Conduction Module
IBM developed three generations of the Thermal Conduction Module (TCM) which used a water-cooled cold plate in direct thermal contact with integrated circuit packages. Each package had a thermally conductive pin pressed onto it, and helium gas surrounded chips and heat conducting pins. The design could remove up to 27 watts from a chip and up to 2000 watts per module, while maintaining chip package temperatures around 50 °C (122 °F). Systems using TCMs were the 3081 family (1980), ES/3090 (1984) and some models of the ES/9000 (1990).[2] In the IBM 3081 processor, TCMs allowed up to 2700 watts on a single printed circuit board while maintaining chip temperature at 69 °C (156 °F).[3] Thermal conduction modules using water cooling were also used in mainframe systems manufactured by other companies including Mitsubishi and Fujitsu.
fizetős PDF: The IBM Enterprise System/9000 Type 9121 air-cooled processor [published in IBM Journal of Research and Development (Volume:35 ,  Issue: 3 ), May 1991] by Hajek, S.F. ; IBM Data Systems Division, Neighborhood Road, Kingston, New York 12401, USA
The IBM Enterprise System/9000™ Type 9121 air-cooled processor achieves, with the same or reduced physical floor space and power levels, a performance level equal to or greater than those of previous IBM processors. This performance level was attained by a combination of design innovations: a new air-cooled thermal conduction module (TCM), integration of bipolar and CMOS technology in this TCM, the design and implementation of a differential current switch bipolar circuit family, integrated programmable memory subsystem design, and extensive use of VLSI technology. The result of these innovations was a 15-ns-cycle air-cooled machine. The salient features and an overview of the machine design are presented.
image
The Evolution of IBM Mainframes and VM [S/370: 1970]
[IBM SHARE Session 9140, Aug 17, 2004]
by Jim Elliott, Advocate; IBM Corporate Linux; IBM Canada Ltd.
IBM ES/9000 is the family of IBM mainframes, introduced in 1990,[1]as the first implementations of the ESA/390 architecture, and developed to accommodate VSE/ESA, VM/ESA and MVS/ESA operating systems. New hardware features included implementation of ESCON fiber optic channels. ES/9000 family was introduced directly after ESA/370-based models, such as IBM ES/3090, IBM ES/4381, and inherited such hardware features as expanded storage, logical partitioning (LPAR), and optional vector facilities (vector co-processors).
– Water-cooled ES/9000 models included ES/9021-900,[2] -820, -720, -620, -580, -500, -340 and -330.
Air-cooled ES/9000 models included standalone ES/9121-480, -440, -320, -260, -210, -190, and rack mounted: ES/9221-421, -211, -170, -150, -130, -120.
You can download a scanned version of the “The IBM Enterprise System/9000 Type 9121 air-cooled processor” paper from here. I will include only the following excerpts as the only ones needed for further understanding:
… An air-cooled TCM has been developed which uses a “thin-film” copper wire layer for redistribution, 63 wiring layers, spring-loaded copper pistons, and a finned heat sink to cool up to 121 logic chips [cores in case of a central processor element TCM] which generate up to 10 W individually and 600 W collectively [2]. …
… As a result of these design achievements , a six-TCM dyadic processor achieves a performance level more than four times that of a previous air-cooled frame designs such as the IBM ES/4381™ Model 92E. The extensive use of VLSI technology provides as many as 28 channels and 1 GB of storage within a single frame. (A frame is the structure which contains the essential elements of the system.) …
The central processor element (CPE) TCM executes all instructions defined by the ESA/390™ architecture. … The internal cycle time is 15 ns [66.6 MHz*] for all models. The internal performance level of the processor is determined by the size of the high-speed buffer contained within the BCE TCM and other design parameters. …
* The 2nd generation of the true 32-bit, x86 architecture microprocessors, the Intel 80486 was introduced in April 1989 with clock rates of 25, 33 and 50 MHz, albeit with a single core, but in a much smaller chip package, with much less power consumption, and certainly significantly cheaper. The more energy efficient CMOS used by them already replaced NMOS and PMOS back in the second half of 70s (with DRAMs), avoiding a prohibitive increase in power consumption and by the time of 80486 quite advanced and mature technologically. CMOS devices also consumed much less current than bipolar devices used by IBM to achieve higher performance for its “classic” range of mainframes shown above. CMOS mainframe designs replaced the older bipolar technology only during the mid-1990s. The 9672 implementations (introduced in 1994 as System/390) of the ESA/390 architecture (introduced with the ES/9000 family) were the first high-end IBM mainframe architecture processors implemented first with CMOS electronics rather than the traditional bipolar logic. All 9672 members were CMOS, but were slower than the 9021 bipolar machines in the ES/6000 family (the water-cooled high-end models) until the G5 models were introduced in 1998.

2. Függelék: IBM PC alapszoftver történet = abszolút sikertelenség, ami elvezetett a PC hardver üzletből való kilépésig (PC business eladás a Lenovo-nak, 2005-ben), miközben éppen John W. Thompson volt az, aki sikertelenül próbálta Gerstner-t rábírni az időbeni stratégia váltásra (ezen a téren)  

Előzetes a Louis V. Gerstner, Jr. (1993–2002) Wikipedia szócikkből, hogy lássuk az ezután következő, részletes egykori beszámolóból mennyire nem igaz a Wikipedia-ban szereplő sugalmazás, miszerint Gerstner-nek semmi köze az IBM PC alapszoftver (OS/2, LAN Manager stb.) tevékenységének bukásához:

Outgoing IBM chairman and CEO John Fellows Akers, as an IBM lifer, was excessively immersed in its corporate culture and loyalty to traditional ways which masked the threats to the company.[4][11] However as an outsider, Gerstner had no emotional attachment to long-suffering products that IBM developed in order to try to regain control of the PC market. Gerstner wrote that his colleagues were "unwilling or unable to accept" that OS/2 was a "resounding defeat" as it "was draining tens of millions of dollars, absorbing huge chunks of senior management’s time, and making a mockery of our image", despite its technical superiority to the dominant Microsoft Windows 3.0. By the end of 1994, IBM ceased new development of OS/2 software. IBM withdrew from the retail desktop PC market entirely, which had become unprofitable due to price pressures in the early 2000s, and sold the PC division to Lenovo in 2005, just a few years after Gerstner stepped down as CEO.[12] To Gerstner, focusing on the desktop PC ran counter to IBM’s view of where the tech world was headed.[13]

In his memoir, Gerstner described the turnaround as difficult and often wrenching for an IBM culture that had become insular and balkanized. After he arrived, over 100,000 employees were laid off from a company that had maintained a lifetime employment practice from its inception.[14] Long allowed by their managers to believe that employment security had little reference to performance, thousands of IBM employees had grown lax, while the top-performing employees complained bitterly in attitude surveys.[15]

IBM Chairman’s Opening Talk: The Low Point of Toronto Conference
Louis XIX of Armonk [Volume XII, No. 96-42, August 22, 1996]
by Bob Djurdjevic [University of Belgrade (1968) … Over eight years with IBM in technical, sales and management functions in the 1970s … on Sept 1, 2013 moving to Truth in Media blog only]

Gerstner Brought Back Memories of Another "L’état, c’est moi!"-Louis


(Louis XIV; 1638-1715)
The low point of IBM Toronto ’96 Consultants Conference was the Big Blue chairman’s opening speech. As a result, Louis V. Gerstner’s top lieutenants spent much of the following two days – on stage and in the corridors – trying to put a positive spin on their boss’s less than awe-inspiring remarks.
Some of Gerstner’s faux pas were trivial. Others were shocking. We’d put his arrogance among the trivial. We’d rate his ignorance as shocking. In the end, Gerstner demonstrated that he may be on a personal power trip at the expense of the IBM shareholders.
For instance, (the) "PC revolution was driven by individuals," Gerstner asserted. "Network computing is about… enterprises. It’s about transformation of the way institutions do business."
Pardon moi? That’s like saying MTV is about senior citizens!
The Internet alone has over 15 million users, only a small fraction of whom are large enterprises. As we’ve pointed out on numerous occasions in the past (see ANNEX BULLETIN 94-52, 11/12/94, for example), the PC and the Internet have empowered individuals and small companies to compete with giant enterprises on a level playing field. They’ve become equalizers. Kind of like the invention of handguns. The latter enabled even the little old ladies to overpower the giant sumo wrestlers if accosted by them.
No wonder corporate America has been forced into downsizing and restructuring in a desperate effort to catch up with the Internet-aided masses. It won’t succeed, of course, any more than dinosaurs could have prevented their own extinction. At best, corporate America will prolong its mortal agony.
Meanwhile, the "customer centric" IBM CEO, who is getting his strategy advice from fellow-dinosaurs, even seems proud of it! No wonder the "piranha CEOs" who run businesses based on "Web years" (90 days) are probably dying of laughter and sharpening their teeth when listening to the dinosaurs talk about shortening cycles and recentralization. In small companies, people don’t talk about change; they just change. Within a "Web year." Or faster…
No Dissenting Opinions?
Since Gerstner left the IBM Toronto meeting right after his talk, we posed the above dilemma as a challenge to a panel of executives who discussed the Internet and the related issues. "Are there any dissenting opinions (from that of the IBM chairman – that network computing is about enterprises)?" we asked. "I realize that voicing them may be career-threatening," this writer added. "But not to, may be IBM-threatening."
You guessed it. Just as during (what we erroneously thought was) the "Last Emperor’s" era (Akers’), no Big Blue executives at first disagreed with the chairman.
"So are we to conclude that there are no dissenting opinions?" we insisted. The audience laughed.
… 
Irresponsibility
"We are not in the business of disintermediating our customers," declared IBM’s Louis XIX in Toronto.
"Disintermediating" customers?
Our SpellChecker just choked on the word! For, disintermediating is not English. And it sure doesn’t sound like French, either. So it must be the New World Order-speak? Ironically, several other senior IBM executives parroted their boss’s nonsense word.
Anyway, more importantly, this "Louis the Irresponsible’s" proclamation revealed that he evidently cares more about the feelings of his Dinosaurs’ Club pals (other FORTUNE 500 CEOs), than about creating wealth for IBM shareholders.
Later on, we pointed out to some senior IBM executives how ludicrous this Gerstner statement was. First, because it ignores his obligation to act in the best interest of IBM stockholders. Second, because many Big Bluecustomers have no compunction about competing with IBM (e.g., AT&T, EDS, GE, CSC, etc.). And why would they? Unlike Gerstner, their CEOs doact in their shareholders’ best interests. Which means entering new businesses, such as IT, as a way of transforming their organizations. Which is what we said in March 1990 would happen as a part of the industry "stratification" trend (see ANNEX BULLETIN 90-13, 3/30/90).
In a subsequent private conversation, Harreld defended his boss’s stance by saying that "financial institutions (e.g., banks) are terrified of Microsoft." Thus IBM’s assurance of non-competition is supposedly giving Gerstner an edge over Bill Gates.
That’s another short-sighted view – seeking the lowest common denominator, instead of trying to excel and lead. Gerstner seems to be betting that his Dino-pals will survive.
But what will be his "Plan B" if most of them get "disintermediated" by the "IT Comers," as IBM itself was in the OS software game? Kneel and beg for mercy?
After all, that was also the "Plan B" of some French royals. But in the end, they lost their heads to a technological invention of their time – theguillotine. By the way, so did its inventor – Monsieur Guillotine. Remember who "invented" the PC? IBM!
The OS/2 Warp Saga
So why is Gerstner behaving irrationally?
He is not. Not if "what makes him tick" is a personal power trip, rather than enhancing the IBM shareholders’ value.
Take the OS/2 story, for example. Having insisted on tackling Microsoft head on, across a wide front, Gerstner linked himself directly and inextricably to the fortunes of the OS/2 Warp. It was he who insisted on the name "Warp." It was he who pitched it to his "dino-pals" at every chance he got.
But despite its modest successes in the corporate world, and more than a billion dollars which IBM pumped into its failed rescue mission, the OS/2 seems dead in the water. No wonder some consultants grilled the IBM executives about why the company was throwing its good money after the bad. Unfazed, John M. Thompson, the top software executive, replied that IBM is continuing to invest in and market the OS/2.
But why?
Here’s why: Because Gerstner said so! According to some usually reliable sources, when the head of the OS/2 unit, John W. Thompson (unrelated to John M.), recently proposed to Gerstner that IBM pull the plug on the product, the IBM chairman reportedly replied that spending $400 to $500 million per year on the OS/2 was a small price to pay compared to the blemish which such a public failure would put on his (Gerstner’s) reputation.
What’s $400 million here, $500 million there… if one is a Louis XIX of Armonk?
But J.W. Thompson denied today (8/21/96) that he recommended to Gerstner that IBM kill the OS/2 project. He said that "putting the OS/2 into the maintenance mode" was indeed one of the options which he and his team presented to the IBM chairman. "But we did not recommend it," he added.
Yet this denial did not sway our original source, who was contacted by some OS/2 division people who were looking for a job in anticipation of the plug being pulled on the OS/2. "Why would he (J.W. Thompson) be presenting to the IBM chairman except that a momentous decision had to be made?" our source wondered. "For routine presentations, he would have gone to (Rick) Thoman (IBM’s CFO) or J.M. Thompson."
Whatever actually happened, one wonders if the IBM shareholders would put the same price tag ($400 to $500 million per year) on their chairman’s reputation. Especially considering that they could get a new, blemish-free CEO for a fraction of the cost.


Gerstner: A Summary
Perhaps the key, and yet the unspoken, reason, why IBM’s CEO is so vehemently opposed to a break-up of the company is that such an IBM would not need an Armonk! It would not need a hands-on "CEO-king," just a good bookkeeper. That’s because it would have several competent "CEO-kings" running the spun-off units. But such an IBM would need a leader with a vision, who would put the shareholders’ pocketbooks ahead of his ego. Evidently, Gerstner is not it. On the contrary. Just as Louis XIV, for example, was not satisfied with only a Louvre, and had to built aVersailles, so has IBM’s Louis XIX already announced plans to buildArmonk II.
Students of history may recall what eventually happened to the former residents of the Louvre and Versailles. "Those who don’t learn from history are doomed to repeat it," goes the old saw. The IBM chairman would do well to heed it.
Happy bargain hunting!
Bob Djurdjevic

Zárásként a bejegyzés fő részében említett “Buck Rodgers Business Leadership Program” infografika:

image

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: