Statuses

Bojár Gábor: IT vállalkozói élettapasztalat esszenciák

In Kurrens/ajánlott on 2011. szeptember 9. péntek by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A Minőségi webfejlesztés: kezdeményezés és helyzetkép [2011. aug. 29.] alapján tegnap sorra került MinőségiWeb Találkozón igazi különleges esemény volt Bojár GáborIT Entrepreneurship: A műszaki ötlettől a nemzetközi jelenlétig” című előadása. Hogy miként került a “csizma az asztalra” azt a következő bevezető szavak tették érthetővé:

“A minőségi webfejlesztő ügynökség egyik kritériuma, hogy mint üzlet és vállalkozás is kiemelkedően sikeres. A technológiai igényességnek és tudásnak párosulnia kell önálló vállalkozási képességekkel, entrepreneurship-el is, különösen a kezdetén. Nem egyszer ez vezetői párosok formájában jelentkezett. Erre jó példa a Scott McNealy – Bill Joy, Steve Wozniak – Steve Jobs, Akio Moria – Masaru Ibuka páros. Hazánkban ilyen sikertörténet a Graphisofté, melyet sokan ismernek, az ehhez szükséges 20 év munkáját már kevesebben. A hazai szoftverfejlesztői szakma képviselői általában technológusok, akik kiválóan képviselik a fenti képlet egyik részét, de nem feltétlenül jók már induláskor a másik felében. Ennek fejlesztésére szolgál az Acquincum Institute of Technology által indított IT Entrepreneurship féléves képzés is, amelyet Bojár Gábor saját tapasztalataira építve hozott létre. … Most itt a lehetőség, hogy első kézből kaphassatok tudást.”

Az előadás arról szólt, hogy az Aquincum Institute of Technology keretében tavaly elindított IT Entrepreneurship című kurzus mennyire másként közelíti meg az informatikai vállalkozások sikeréhez szükséges ismereteket, mint a szokásos üzleti iskolák MBA képzései. (Kifejezetten a MinőségiWeb kezdeményezésről szóló találkozó részeken történtekről tegnapi, Néhány MinőségiWeb tanulság [2011. szept. 8.] című bejegyzésemben lehet olvasni.)

Bojár Gábor megközelítése annyiban is más, hogy az informatikai vállalkozások sikeressége szempontjából nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a vállalkozás lelke és motorja, tehát a tényleges vállalkozó (entrepreneur) rendelkezzen informatikai/mérnöki/műszaki előképzettséggel. Ezen túl a különlegességet az adja, hogy kiváló előadásban az ő saját IT vállalkozó élettapasztalatait nyújtja tálcán a vállalkozói szerepkör iránt is érdeklődő informatikai mérnököknek, abszolút esszenciális lényegre feldolgozott formában. Ezt így ő ugyan nem fogalmazta meg (nagyképű is lett volna), de valahogy ez fejezi ki legjobban (ezért a fenti bejegyzés cím) a megkülönböztető lényeget és nem a kurzus szvsz meglehetősen száraz és unalmas, hivatalos leírása: ld. az AIT IT Entrepreneurship című oldalát vagy az ennél részletesebb IT ENTREPRENEURSHIP COURSE BY GABOR BOJAR – FALL 2011 című Word dokumentumot.

Magának a Graphisoft-nak könnyű volt annak idején a legtehetségesebb mérnökök megszerzése, az üzleti képességeké annál nehezebb. Gábor azzal jellemezte ezt, hogy a mérnökök képzéséből teljesen kimarad az üzleti világ sajátosságainak megértetése, amit legjobban az ún. KPI (Key Performance Indicator) fogalom, még amerikai mérnökhallgatók között is, egészen a mai napig fennálló hiánya mutat a legjobban. Ezzel szemben a mérnökképzésben valahol ott van egyfajta KPI, sajnos nem az, aminek üzleti relevanciája van. Nevezetesen az akadémiai világban a publikációs népszerűség ilyen KPI (az ún. Citation Index formájában). Ha a mérnökképzés során nem is jutnak el idáig az adott hallgatók, még akkor is ez a megközelítés lesz jellemző rájuk, nevezetesen: egymást akarják majd lenyűgözni és nem az ügyfelet, a vevőt.

Szoftver specifikusan további példaként azt hozta fel Gábor, hogy a fejlesztés végső értékét gyakran fogalmazták meg, és fogalmazzák meg úgy a mérnökök: bolondbiztos-e (idiot proof) az elkészült szoftver avagy sem. Ezzel szemben már jóval korábban, Charles Simonyi-tól lehetett hallani, hogy az ilyen szoftverek 90%-át nem használják. Maga a Graphisoft ezt a leckét egyébként jó régen, az amerikai leányvállalat megalapítását követően megtanulta.

Bojár Gábor ezután igen részletesen beszélt kurzusának első eleméről, nevezetesen: mitől sikeres egy vállalkozó (entrepreneur értelemben), mi ösztönzi stb. A kurzuson magán ez 3 vendégelőadó és 3 vállalat”látogatás” révén “életszagú” formában is megjelenik (később kiderült, hogy a Graphisoft (2007 óta a Nemetschek csoport vállalata) mellett a Microsoft és a Prezi a vállalati példa – pro és kontra kivesézéssel).

Másként fogalmazva, mi a legkritikusabb tényező? Erre a kérdés a jelenlévőktől is kért válaszokat az előadó, amelyekkel, mint kritikus tényezőkkel többé-kevésbé egyet is értett, majd vetített prezentáción végigment néhány tipikus válaszon, amit a kegkritikusabb tényező kérdésre szoktak adni:
tőke: NEM   – ötlet: NEM (helyette inkább az, hogy legyen sok ötlet, illetve az ötletelés képessége, mint szükséges tényező)   – kapcsolatok: önmagában NEM (például japán leányválallatuk alapításánál a volt japán nagykövetet bízták meg, neki viszont túlontúl magas szinten voltak kiterjedt kapcsolatai)
kényszer: nagyon sokszor IGEN  – szerencse: jókor, jó helyen IGEN
jövő megsejtése: szinte lehetetlen, de folyamatosan látni kell ilyen irányban
pénz: van amihez kell, van amihez nem (pl. a francia konkurrensüket azért sikerült legyőzniük, mert azok túl sok tőkéhez jutottak, ugyanakkor a FaceBook túl későn került a vevőkhöz, mikor már elég venture capital pénz volt a hatásos piaci megjelenéshez, és ez sikert eredményezett)

Mielőtt rátérnék Bojár Gábor igazi válaszaira először az ún. Marketing Szuperkonferencián (húh, nekem már ez a név sok) elhangzott, “Lehet MÁS is a vállalkozás” (ld. az Ilyen volt a Marketing Szuperkonferencia  [2011. szept. 9.] bejegyzésben a Marketing Commando-tól (na ne)) című előadásának 7 percre “zanzásított” változatát érdemes megnézni. mégpedig a felhalmazott tapasztalati tőke hatásos érzékeltetése végett (egyszerű, “néhány ezer forintos” receptként egyetlen vállalkozónak sem ajánlanám, maga a “szuperkonferencia” is 200 eFt-ot zsebel be az ennél jóval kevésbé zanzásított előadási együttesért):

2011.06.07. Az előadás témái: 1) Üzleti kapcsolatok 2) Pénz 3) A nagy ötlet 4) A korrupció 5) A siker titka!

Az első négy összetevőből most a korrupcióval nem foglalkozott Gábor, a többi nagyon is érintve lett. Az egész összefoglaló egyébként a verseny jelentőségével kezdődik, mondván kedvenc hasonlata az Audi és a Trabant, mivel mindkettő ugyanabból a DKW autógyárból fejlődött ki. További különbség a találkozón elhagzottakhoz képest az, hogy a siker titka rész a pozícionálásról szól (mondván [6:27]: “mi akartunk keresni egy rést, ahol mi vagyunk a legjobbak”), ezt emelve ki alapvető titokként, miközben maga az előadó leszögezi ezzel kapcsolatban, hogy:

[6:35] “Azt a marketinget soha nem tanultam meg, hogy valamit megcsinálni elég jóra és sokkal olcsóbban, mint más. Az egy egész más marketing, és nagyon nagyra becsülöm, én nem értek hozzá.”

Nem véletlen tehát, hogy a tegnapi előadáson egészen másként fogalmazta meg Gábor a siker titkát:

  1. Nála első helyen van a megfelelő emberi tulajdonság. Azok, akik tulságosan előnybe részesítik a biztonságot eleve nem valók vállalkozónak (inkább munkatársnak). A vállalkozó ne keressen biztonságot. Ugyanakkor a “szerencsejátékos” (gambler) típus sem vállalkozó.
  2. Második helyen szerepel a szívósság, értve ezalatt azt, hogy képes legyen túllépni a kudarcon.
  3. Végezetül a szerencse, azaz a “jókor jó helyen”, ami már említésre került.

Ezt követően a Bill Gates és Steve Jobs összehasonlítást hozta fel még példaként. Az első sokkal inkább és előbb megértette a piacot (understanding the world), míg a másik ehhez képest a nagy kivétel volt azzal, hogy volt egy álma, amit a legkövetkezetesebben végigvitt (changing the world), miközben nem értett a piachoz.

A kurzus további meghatározó elemeit már csak nagyon említés szerűen tudta bemutatni Gábor:

  • A piaci lehetőségek felismerése.
  • Miben tudunk jobbak lenni?
  • Érdemes-e?

Ezeket, ha jól értettem, az ún. “Real – Win – Worth analysis” keretében ismerteti a kurzus. A továbbiak pedig:

  • A piac fejlődésének életciklusa (market development lifecycle), amiről külön megemlítette, hogy egyedül az ezt megalapozó Geoffrey A. Moore féle, “Crossing the Chasm” című 1999-es könyvet sajnálja, hogy nem olvasta, mint a Graphisoft-ot vezető vállalkozó, mert “ha 12 évvel ezelőtt ismeri ennek a könyvnek a tartalmát, akkor a Graphisoft történet egész más lett volna”.

Magyarázat tőlem: a könyv alapfelismeréseként itt arról van szó, hogy:
– vannak innovátorok, akik a technológia megszállottjai, azt önmagáért szeretik és nem bánják, ha kezdetben még nem kiforrott a megoldás;
– vannak korai elfogadók, akik az innovációkra stratégiai üzleti lehetőségként tekintenek és emiatt vállalják a bevezetéssel járó kockázatot az előnyökért cserébe;
– a korai többség tagjai ugyanakkor gyakorlatiasan gondolkodnak, a fokozatos, mérhető, előrejelezhető fejlődést kedvelik, és kis kockázatot vállalnak,
– a késői többségbe tartozók jobban hisznek a tradíciókban, mint a haladásban, kissé tartva az új technológiáktól;
– a lemaradók viszont a döntéseknél kifejezetten “lebeszélő” szerepet játszanak, gyakran hivatkoznak kudarcokra, technológiai paradoxonokra;
ami eleve megszabja a technológia adaptálás életciklusát, legyen szó egyébként bármilyen technológiáról.
(A felismerés felhasználására nézve lásd továbbá az erre a könyvre építő, “zanzásított” cikket, Hogyan fogadtasd el újításodat a piacon? [2005. nov. 4.] címen.)

  • Munkatársak motiválása (employee motivation).
  • Milyen típusú emberek milyen pozícióban legyenek: hősök kontra katonák, vagy elemzők (thinkers) kontra cselekvők (doers), vagy kereskedők (sales) és marketingesek. Az utóbbi két típus közötti óriási különbséget kifejezetten hangsúlyozta.
  • Managing growth (azaz a növekedés kezelése).
  • Financing growth (azaz a növekedés finanszírozása)
  • Belső irányítás.
  • Leadership [amire nincs megfelelő magyar szó], mint az első számú emberi tulajdonságok közé tartozó dolog.

Előadását végül azzal a gondolattal zárta Bojár Gábor, hogy a közhiedelemmel ellentétben, Magyarországon jobb vállalkozni, mint az USA-ban:

“Úgy gondolom, hogy az USA-ban nem lettem volna sikeres”

Általam ajánlott további információ:

Milyen a jó vállalkozó és hogyan lehet ma egy sikeres vállalatot felépíteni? [2010. május 5.], ami egy beágyazott, 14 perces videó. Ebből meg lehet tudni, hogy a Graphisoft sikerének egy eddig nem kifejtett titka volt az is, hogy magánál jobb programozót, Tari István Gábort talált már az 1982-es alapításhoz Bojár Gábor (pedig maga is igen jó volt szerinte), továbbá az a motiváció is, hogy egy ilyen saját vállalat alapításával megszabaduljon attól, amit állami munkahelyén tapasztalt, ahol a főnöke féltékenysége miatt esélye sem volt karierre. Kifejti azt is, hogy itt tulajdonosként neki már az is érdeke volt, hogy nálánal jobb emebereket vonjon be.

Megjegyzem Tari István Gábor a szoftvercég eladásakor 10%-s tulajdonrésszel bírt Bojár Gábor 25%-os részesedése mellett, sőt a közvetlenül a Nemetschek-nek való eladás előtt leválasztott Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaságban még ma is meg van a 10%-a, miközben Gáboré csak 30%-ra növekedett. Itt pedig már önmagában igen jelentőssé nőtt vállakozásról van szó, ld. Óriásit kaszált a Graphisoft [Park SE] [HVG, 2011. aug. 8.].

Ezért is különösen érdekes visszatekintően elolvasni a Bojár Gábor: A Graphisoftot csak nagyon drágán lehetne megvásárolni – Farkas Zoltán interjút [2001. május], melyben Tari István Gáborról ezt nyilatkozza Bojár:

Ő azért jött hozzám dolgozni az egyetemről, mert látta, hogy nem verem át. Azóta is a cég legjobb programozója. … Az első megrendelést a Paksi Atomerőműtől kaptuk. … Az volt a feladat, hogy csőhálózatokat modellezzünk. Nagyon bonyolult csőhálózatokat kellett térben megrajzolni. Arra semmi sanszunk nem volt, hogy egy kétszemélyes gmk-ként a munkát egy ajánlatra megkapjuk. Meg se próbáltuk. Inkább elkészítettük az egész programot (megrendelés nélkül), és letettük az eredményt. Mire a többiek elkészültek az ajánlattal, mi már végeztünk az egész munkával. … A Paksi Atomerőmű részére készített program nagyobb részét Tari István Gábor készítette, de egynegyedét-harmadát még én írtam. Annak néhány eleme átkerült az ArchiCAD-ba is.

Ebből látható, hogy a vállalkozó + kiemelkedő mérnök párosítás a Graphisoft esetében is döntő volt (ahogyan Gábor előadásának felvezetőjében ez — nagy példákra hivatkozva — ez elhangzott).

3 hozzászólás to “Bojár Gábor: IT vállalkozói élettapasztalat esszenciák”

  1. […] Bojár Gábor: IT vállalkozói élettapasztalat esszenciá… (2011. szept. 9.) […]

  2. […] területén tudott eddig eredményeket felmutatni a világpiacon. Gondolok itt a Graphisoft-ra, vagy a […]

  3. […] területén tudott eddig eredményeket felmutatni a világpiacon. Gondolok itt a Graphisoft-ra, vagy a […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: