Statuses

BME: Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) kiemelt kutatási terület

In Kurrens/ajánlott on 2011. június 23. csütörtök by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Ez a kutatási terület különösen fontos a hazai szoftver ipar szempontjából. A BME: felfedező (alap) kutatástól a célzott (alkalmazott) kutatáson át a termékfejlesztésig című általános beszámolóm után ezért az erről hallottakat foglalnám össze fontos konkrétumok gyanánt. A jelentőség jobb megértése érdekében kiegészítettem azokat a webről gyűjtött, további információkkal. (Mindenre vonatkozó előzetes beszámoló füzetet is elkészített az egyetem, Útközben címmel, amit ugyancsak érdemes letölteni és átfutni.)

Charaf Hassan, a kutatóegyetemi program IKT alprojektjének vezetője:

Charaf Hassan Az Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) kiemelt kutatási terület [nem tévesztendő össze az InfoKommunikációs Technológiák IKT rövidítésével] a Műegyetem interdiszciplináris jellegének érvényesülését és lehetőségeinek kiaknázását tűzte ki célul. … Sorra születnek a publikációk, ám ez önmagában kevés. Egy kis országban nem elég alapkutatással foglalkozni, az IKT területen pedig külön hangsúlyt kapnak az alkalmazások. Az IKT projekt keretében – többek között – 23 szoftver- és egy robotprototípus kifejlesztését vállaltuk. Ez utóbbi már olyannyira előrehaladott állapotban van, hogy nemsokára a Kaszpi tengerhez utazik. Ott rendezik ugyanis az idei Eurobot versenyt, amelyre benevezték a magyar prototípust. …

A plenáris előadásokat követő szakmai előadásokon ez a kutatási terület a következő témák 10-10 perces bemutatásával (ez csak 6 téma az összesen 49-ből) érzékeltette az első év eredményeit:

Modellezés és modellfeldolgozás (Lengyel László, egyetemi docens), mely a “Hatékony szoftver és hardver megoldások” (IKT-P1) projekt-területet képviselte:

2002-ben 3 fővel indult a téma, tehát jelentős múltja van. Ma már 11-13 fős erőt képvisel, ami neves helyeken megjelent publikációkban is roppant jól tükröződött az elmúlt egy évben. Jövője van, mivel a nemzetközileg is igen jelentős, ún. szakterület specifikus modellezés [ld. domain-spedific modeling a wikipedia-n] kutatási irányvonalhoz tartozik [szvsz nagyon is élenjáró módon]. Ma már igen komoly [egyébként .NET alapú] VMTS (Visual Modeling and Transformation System) saját keretrendszerrel dolgoznak, alkalmazásgenerálásra képesek, mégpedig nem 10-20% generálódik, hanem annál sokkal több (akár 100%), a szabadon definiálható szakterületi modellezésből kiindulóan előállítva a kódot. Egy kézenfekvő igény például a különböző mobil platformok támogatása (platform szinkronizáció), ahol az egyik platform alapján kidolgozott felületdefiníciós nyelv alapján modellt készíthetnek, amiből a másik 3 platformra legenerálódik az interfész, majd visszafelé irányulóan korrigálni tudják és így tovább.

[Az alábbi ábra érzékelteti azt, hogy milyen úttörő konstrukciós rendszerről is van szó, ami ráadásul szvsz teljesen érett a széleskörű ipari bevezetésre, még hazánkban is]:

BME kutatóegyetem -- Modellezés és modellfeldolgozás

Kiegészítés: A délutáni szatelit rendezvényen Mezei Gergellyel beszélgettem még a kérdéskörről (erről majd külön), aki Lengyel László mellett másik oszlopa a témának (a VMTS-t kiötlő Levendovszky Tihamér 3 éve már az alapkutatásra több lehetőséget kínáló Vanderbilt University-n dolgozik). Ő egyik szerzője a Híradástechnika tavaly év végi számában megjelent Szakterület-specifikus modellezés c. cikknek, mely átfogóan és könnyen érthetően leírja mindazt, amit a magyar szoftverfejlesztési iparnak kínálni tudnak. Nekem is az itteni példával demonstrálta lehetőségeiket.

Gyors hibahely azonosítás optikai hálózatokban (Tapolcai János, tudományos munkatárs), mely “A jövő hálózati megoldásai” (IKT-P2) projekt területet képviselte:

A legtöbb hiba kábelszakadás, 100 ms alatti helyreállítás szükséges. 2000 óta folynak kutatások [szerte a világban] az ún. monitorozó utak kialakítása alapján. 2009: heurisztikát [heurisztikus algoritmust] publikáltak a probléma megoldására. TTK + VIK (ún. horizontális együtt működés) kapcsolatban (1+2) + (1+3) = 7 fő dolgozik most a témán, továbbá a University of Waterloo-val van kapcsolatuk. Eredmény: a teljes gráfra optimális konstrukció + többszörös hibákkal foglalkozás. Cikk elfogadva. A megvalósíthatóság is, itt magazin cikk lett elfogadva. Szimulátor [elkészült] és forráskódok szabad hozzáférésűvé lettek téve. Új irányok: … elosztott hibalokalizáció.

[További információként: kivonat és előadás ppt a BME Matematikai Modellalkotás Szeminárium keretében.]

Információs társadalom és magyar jogfejlődés (Verebics János, egyetemi docens), mely az “E-gazdaság, és e-társadalom” (IKT-P3) projekt területet képviselte:

A társadalmi és gazdasági rendszer uralása [miatt szükséges]. 5 előzmény: MTA alapkutató hely –> 5 fő irány: tágabb összefüggés – adatvédelem – üzleti jog egyes kiemelt területei – szellemi tulajdon védelme – alapkérdések (pl. kisbetűs területek keresése). … Az üzleti jog egyes kiemelt területein belül: versenyjog, fogyasztó védelmi jog – kereskedelmi kommunikáció és média jog speciális területe – hálózatos iparágak jogi szabályozása. [Igen meggyőző és nekünk szóló (például), előadóként is.]

Virtuális világok és vizualizáció analógiák alapján (Szirmay-Kalos László, egyetemi tanár [alapvető publikációk szerzője: 1999 –> 2003/09 és mások]), a “Hatékony ember-gép interakció” (IKT-P4) projekt terület képviseletében:

Avatáron keresztüli virtuális világba helyeződés. Masszívan párhuzamos rendszer teszi lehetővé (ma a grafikai kártya). De ez a gyüjtő algoritmusokat preferálja. Olyan eljárás (determinisztikus, elvetéses) a képalkotáshoz … [itt láthattunk az illusztráció technikáira (rajzolás kontúrokkal és vonalkázással …) épülő dolgokat, ami gyüjtő algoritmusok használatát teszi lehetővé] …

BME kutatóegyetem -- Virtuális világok és vizualizáció analógiák alapján Rangos cikk is született. Meghívás a legnevesebb … Jelenlegi alkalmazás: az Egill: The Last Pagan című filmben (Lichthof Productions [a 3,2 millió eurós költségvetéssel készülő filmjük 2011. II félévében kerül a mozikba, innen jött a Nyócker is]). Másik alkalmazás: Pozitron Emissziós Tomográfia (PET, Mediso PET-CT) [ld. PET reconstruction on the GPU illetve Különböző modalitású orvosi diagnosztikai tomográfiás berendezésekbe építhető teraflop kapacitású képrekonstrukciós rendszer kifejlesztése]. Eredmények: tehetséggondozás is (4 fő), felfedező (alap) kutatási lehetőségek is vannak.

Modell alapú tervezési és analízis módszerek kidolgozása kritikus számítógépes rendszerekhez (Majzik István, egyetemi docens), mely az “Intelligens gép és a fizikai világ” (IKT-P5) projekt területet képviselte:

Analízis problémák az első, itt bemutatott témához (Modellezés és modellfeldolgozás). A funkcionális analízis … a kritikus rendszerekben fontos: biztonságosság – rendelkezésre állás – megbízhatóság. Tervezés … hibák (pl. teszt generálása). Működés … hibák. … Tervezési modellből (pl. UML modellekből).

A kutatóegyetemi program keretében: eszközintegrációs keretrendszer. Ennek konfigurációja is modell alapon. Végrehajtó motor hívja meg az eszközöket. … Az eredmények követhetősége. Támogatja az elosztott végrehajtást. Kiemelt szempont: eszközláncok szabvány szerinti értékelése. ?Újdonság?: közös folyamatmodell alapján. 3 doktorandusz és 2 MSc hallgató is.

BME Monostori László Újrakonfigurálható gyártórendszerek informatikája (Monostori László, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja [MTA profil, MTA publikációs lista]), az “IKT alkalmazások” (IKT-P6) projekt terület képviseletében:

35 éves együttműködés a gépészkar és a SzTAKI között. Komplexitás a gyártási hierarchia minden szintjén. Kulcs az informatikai támogatás. Újrakonfigurálható gyártórendszerek: a Personalized Production felé haladáshoz. … IKT: több … itt három:

  1. transzparencia:
    – adatbányászat stb.
    – digitális gyár: pl. Audi-val közös projekt
    – előbb észrevenni
    – amerikai Hitachi hard disk gyár, tervezik más Hitachi gyárakban is ([“termelőrendszerek viselkedésének adaptív előrejelzése / adaptive forecast of production system behaviour”] szabadalommal védve) … adatbányászati eszközökkel
  2. IOT [Internet Of Things] a gyártásban:
    – pl. HiRes manufacturing
    – plug-and-produce
  3. IOT a logisztikában

Kiegészítés: Az előadó egyik legfontosabb szerepvállalója annak, hogy európai viszonylatban meglehetősen korán létrejött a MANUFUTURE-HU elnevezésű Magyar Nemzeti Technológiai Platform. Az ő révén ugyanis a kezdetektől benne voltunk az európai „MANUFUTURE” kialakításában. Ld. erről a 2009 közepén tartott, Manufuture: Az európai gyártás jövőképe című előadásának fóliáit. A MANUFUTURE-HU jelentőségéről pedig érdemes elolvasni a Platform a magyar gépipar jövőjéért című, legújabb cikket (Innotéka 2011. árilisi szám). Az alábbi ábra (mely a 2009 közepén tartott előadásból származik) azt is kiválóan érzékelteti, hogy a MANUFUTURE-nek központi szerepe van (logikusan) más európai (és nemzeti) technológiai platformok tekintetében:

MANUFUTURE and its relations to other ETPs - European Technology Platforms -- 2009

Egy hozzászólás to “BME: Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) kiemelt kutatási terület”

  1. […] […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: