Statuses

BME: felfedező (alap) kutatástól a célzott (alkalmazott) kutatáson át a termékfejlesztésig

In Kurrens/ajánlott on 2011. június 21. kedd by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A mai napon volt az egy éve kezdődött BME mint “kutatóegyetem” (Pálinkás József MTA elnök szerint “kutatásintenzív egyetem”) program első értékelő és egyben az első eredményeket bemutató konferenciája.

A plenáris előadásokból néhány fontos információ (ebben a bejegyzésben csak erről):

  1. Az elégséges tudományos kapacitás a döntő (nem csak a pénz) és a személyi, személyiségi kérdés. A legkiválóbb tudós személyiségek vonzása/megtartása és körülöttük műhely, csoport kialakítása. 5-10-15 év távlatában kell stabilitást biztosítani. Ha meg van a megfelelő tudós személyiség, akkor kapjon bizalmat 5 évre, ha jól megy (műhely/csoport építése), akkor újabb 5 évre stb. A pályázatok nem lehetnek elsődlegesek (mint az eddigi 20 évben), sokkal inkább az effajta stabilitás. Az ily módon bizalmat kapó, tudós személyiségek életkora is lényeges. A megfelelő kor 30 és 50 között van.
  2. 3 nap múlva részletes információ lesz arról, hogy több akadémiai kutatóintézet összevonásával maga az MTA intézeti szféra is ennek szellemében alakul át (részben). Mellesleg – ha jól értettem – ez az összevont szervezet a BME (és tegyük hozzá az ELTE) mellé települ majd. A felfedező kutatások főként MTA feladat bár van (és lesz) néhány célzott kutatást végző akadémiai intézet is. A BME helye valahol a felfedező kutatás és a termékfejlesztés között van, míg a termékfejlesztés főként ipari feladat. Ennek kapcsán “illúzió a spin-off létrehozás”.
  3. A “mindenütt világszinvonal” illúzió. Másrészről nem a kutatóegyetemi cimke a lényeges, hanem a fentiek szerinti, új rendszerű működés. A “most egy kicsit fejlesztünk, most egy kicsit visszafogunk” helyett – ami az elmúlt 20 évet jellemezte – a támogatások fókuszálása a döntő, struktúrális változtatás mentén kell allokálni az eszközöket (parlament) úgy, hogy a legjobbak kapják meg a támogatást.
  4. Mindezt Pálinkás József MTA elnöktől hallottuk.
  5. A kutatóegyetem a korábbi kormányzat “akciója” volt. Hosszabb előkészítés kellett volna. (2 évvel ezelőtt dobták fel a gondolatot és ehhez képest hosszabb “vajúdás” után indult el egy évvel ezelőtt – említette meg ennek kapcsán egy BME vezető.) A jövő mérnökét úgy kell meghatározni, mint aki kor-szerűen … Kutatás-orientáltságról kellene beszélni, a jelenlegi inkább “forrás”, mint presztizs ügy. Kutatóegyetemi kar, tanszék jobb lett volna.
  6. image Az innovációs lánc legyen szemléletileg az előtérben: az alapkutatástól a prototípusig. Ki, hol van ebben a láncban? Fontos határvonal van az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között. Az alapkutatás nem nagy [ember]tömeg, és nem nagy pénz. “Kooperációs” egyetem, aminek kapcsán külön ki kell emelni azt, hogy a plenárison eddig nem hangzott el a “fejlesztés” szó. A kooperációs egyetem ugyanakkor K+F.
  7. 5-8 év múlva a partnerek keressék az egyetemet és ne fordítva.
  8. Ez Fodor Istvántól hangzott el, aki az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatójaként vált ismertté, most pedig a Budapesti Városüzemeltetési Központ igazgatóságának elnöke.
  9. “Think Tank” utózöngék: OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) –> NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) –> NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2011. január 1. óta). NIH: új K+F[+I[nnováció]] [KFI] politika. Első szint: országgyűlés; második szint: stratégia, kormány; harmadik szint: végrehajtás: NIH, NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) és MAG (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ). NIH az összekötő kapocs a KFI rendszerben, ami kétpólusú. Gyorsan mennek a dolgok: példa 2 hét alatt sikerült a NIH SzMSz-ét “átverni” a minisztériumon (Matolcsy-ék tárcája). A NIH “szerelmi háromszöget” él meg [később, teljesen máshol kiderült, hogy ez az a bizonyos “triangle”, amiben az únió/Barroso gőzerővel gondolkodik, a finneket használva kísérleti terepként].
  10. NIH: innovációs politika, stratégia. Húzó ágazatok: műszakiinfokommunikáció (IKT)zöld szféramezőgazdaság (az elengedhetetlenül szükséges feldolgozó iparral) –  egészségipar (ami az erősen öregedő európai népesség miatt kulcsfontosságú) – média-iparhaditechnikaűrkutatás, mint legfontosabbak.
  11. Új feladat: hatósági funkciók [is lesznek hamarosan]. Innovációs pénzek … (az önként vállalalás/felhasználás jogossága …).
  12. “A múlt elköltötte a jelen és a jövő pénzét”, ezért csak 2012-től …. A strategia@nih.gov.hu címen lehet bejelenteni javaslatokat, amik viszont csak “rendszerbe állításra” kerülhetnek (értsd nem [?feltétlenül?] pénz vonzatúak), amennyiben megfelelnek a stratégiának.
  13. Ezeket Mészáros György, a NIH három hónapja kinevezett elnöke mondotta (önéletrajza).
  14. Az európai úniós tudomány- és innovációs politikában roppant aktuális döntéshozatali tények vannak (napok-hónapok értelemben), amelyek 2020-ig hivatottak meghatározni a dolgokat. Egy új közös stratégiai keret (Common Strategy Framework – CSF) előkészítésének utolsó időszakáról van szó. “Innovációs únió” égisze alatt több korábbi összevonása. Barroso június 29-én terjeszti elő. Ez a keret meghatározza majd a torta nagyságát, elosztását, az iparpolitikát …. A Cél: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés + erőforrás hatékony Európa a globalizáció korában + Európa digitális útiterve. 2011. június-július: CSF viták.
  15. Magyarország egyébként elöljár a Nemzeti Technológiai Platform[ok] létrejöttével (erről egy következő bejegyzésben még lesz szó).
  16. “Enabler” pillér: IKTNano-, anyag- és gyártástechnológiákBiotechnológiákŰrtechnológia   ++ KKV (Kis és Közép Vállalati) potenciál megalapozása ++ a kockázati tőke szerepvállalása (roppant hangsúlyosan és újdonságként a korábbiakhoz képest),
  17. “Kiválóság a tudományban” [?mint másik pillér?]: felfedező (alap-) kutatás (benne a Future & Emerging Technologies pl. ICT vagyis IKT) ++ két másik dolog. Több pénz a piacközeli területekbe. Elöljárni a szabványokban (amivel előnyös pozíciót lehet szerezni) stb.image
  18. A BME kutatóegyetem részvétele nemzetközi hálózatokban. Ez már eddig is az első helyen volt.
  19. Az eddigi 7. keretprogramban ?a pályázatok száma alapján? 20%-ot ért el Mo. (az átlag 21,x% volt), jóllehet gazdaságunk ereje ennél rosszabb. Összegszerűen  rosszabb a helyzet: 14,x% szemben az átlag 20,7%-al. Persze ebbe a kutatói bérszínvonal különbség is bele játszik.
  20. Erről Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának egyik igazgatója számolt be.

Amint megjelennek a plenáris előadások felvételei, azokat is beillesztem.

6 hozzászólás to “BME: felfedező (alap) kutatástól a célzott (alkalmazott) kutatáson át a termékfejlesztésig”

  1. […] TOVÁBBIAKAT LÁSD ITT. Elküldve 2011. 06. 21. 19:56 by Nacsa Sándor Megtekintve: 0 alkalommal […]

  2. Kedves Sándor,

    Köszönjük a részvételedet és a tartalmas összefoglalót.

    Üdv.

  3. […] […]

  4. […] a kutatási terület különösen fontos a hazai szoftver ipar szempontjából. A BME: felfedező (alap) kutatástól a célzott (alkalmazott) kutatáson át a termékfejlesztésig című általános beszámolóm után ezért az erről hallottakat foglalnám össze fontos […]

  5. […] terület különösen fontos a hazai szoftver ipar szempontjából. A BME: felfedező (alap) kutatástól a célzott (alkalmazott) kutatáson &aac… című általános beszámolóm után ezért az erről […]

  6. […] TOVÁBBIAKAT LÁSD ITT. Elküldve 2011. 06. 21. 19:56 by Nacsa Sándor Lementve: BME, kutatás Megtekintve: 703 […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: