Statuses

Webplatformok Mo-on: JavaScript keretrendszerek kontra tartalomkezelők (CMS-ek)

In Kurrens/ajánlott on 2011. március 17. csütörtök by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , ,

Manapság a komplex webhelyeket és webes alkalmazásokat a HTML-től meglehetősen távoli módon, vagy fejlett JavaScript keretrendszerekre, vagy tartalomkezelő rendszerekre (CMS-ekre) támaszkodva fejlesztik elsősorban. Azaz ezek a tömeges webplatformok. Vegyük a leginkább meghatározó eseteket, azaz jQuery (ld. JavaScript keretrendszerek összevetése) kontra Drupal és Joomla (mint CMS vonatkozásban jól ismert piacvezetők Magyarországon), mégpedig a Google Trends Magyarországra vonatkozó lekérdezését felhasználva erre a célra (másnapi megjegyzés: vegyék figyelembe, hogy a tisztánlátás érdekében végletes leegyszerűsítést alkalmazok, amit Polyák Tamás észrevételére adott válaszomban részletesen kifejtek):

Érdemi kezdetek Magyarországon:
– Joomla: 2006. augusztus
– Drupal:  2007. január
– jQuery:  2008. szeptember
ld. a fenti Google Trends lekérdezés piros nyillal jelölt pontjait
(a “Search Volume Index” érdemi jelentkezése)Jelenleg: Joomla <<=> jQuery 

Vagyis Mo-n a Joomla utáni érdeklődés még mindig nagyobb, mint a jQuery utáni.

Közösségi aktivitás (kezdetei Mo-on):
– Joomla: éves nap (2006), fórum és hírek stb. (2007 vége), egyesület (2008 január), klubnap (2010),
– Drupal: portál (2004. szeptember, többek között Hojtsy Gábor és Andrássy Tamás hívta életre), éves konferencia (2006. szeptember), Drupal Használói Találkozó (2007. december)
– jQuery: nincs saját közössége, más közösségeknél jelenik meg (pl. Drupal, budapest.js, stb.

Hasonlítsuk ezt össze hasonló lekérdezésekkel Csehországra (mint regionálisan vezető országra) és az egész világra vonatkozóan:

Érdemi kezdetek Csehországban:
– Joomla: 2006. november
– Drupal:  2008. február
– jQuery: 2008. szeptember
Jelenleg: Joomla <=>> jQueryVagyis nagyjából hasonló érdemi indulás után a csehek jóval előbbre jutottak jQuery vonatkozásában, mint mi. Ezt az is mutatja, hogy náluk a jQuery utáni érdeklődés már 2010-ben meghaladta Joomla irántit (közben a Joomla iránt a Drupal irántinál némileg nagyobb volt az érdeklődés), sőt már kezdeteknél túllépte a Drupal irántit!
Érdemi kezdetek világszerte:
– Joomla: 2005. augusztus
– Drupal: 2004. január
– jQuery: 2006. május
Jelenleg: Joomla <=> jQueryVagyis a csehek a JavaScript keretrendszer kontra CMS vonatkozásban sokkal közelebb állnak a világtendenciákhoz, mint mi (hiszen ott is legalább paritásba került a jQuery a Joomla-val 2010), míg Drupal vonatkozásban mi erősebb Drupal platform használók vagyunk, mint Joomla-sok, a világ egészéhez képest pedig végképp.

Tekintettel arra, hogy ezek a Google Trends lekérdezések abszolút értékként az egymás közti összehasonlításokban nem használhatók a világ egészére való, Drupal szerint sorrendi kimutatással látjuk úgy Magyarország és Csehország, mint ezek Észak–Amerikával való összehasonlítását:

Ezek itt a 2004-től egészen napjainkig történő lekérdezések akkumulált értékeit mutató abszolút adatok. A mai helyzet megítéléséhez kell egy ennél rövidebb időszakra vonatkozó összehasonlítás. Az utolsó ábra a 2010. március és 2011. február közötti lekérdezések abszolút adatait teszi összehasonlíthatóvá, azaz kimutatja a jelenlegi helyzetet:

Vegyük azt is észre, hogy Drupal-ban megelőzött bennünket Ukrajna és Belgium, ráadásul Ukrajna nálunk jóval előrehaladottabb jQuery ország is egyben (mellesleg Joomla-ban is). Különösen látványos India jQuery-s előrelépése. Észak-Amerika pedig kiesett az első 10-ből Drupal vonatkozásban. Mindez igen jól mutatja a szoftver iparágak áthelyeződését, hogy hol is lesz a jövő szoftver ipara. Mivel az Európai Unióból is szorul kifelé a szoftver ipar különösen figyelmeztető, hogy míg a csehek tartották Drupal pozíciójukat és jQuery-ben erősödtek, elénk került Drupal-ban Belgium és megjelent az első 10 Drupal-os ország között Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyébként jQuery-ben is lényegesen jobban állnak nálunk.

5 hozzászólás to “Webplatformok Mo-on: JavaScript keretrendszerek kontra tartalomkezelők (CMS-ek)”

  1. […] KÉSŐBBI KIEGÉSZÍTÉS RÉSZEMRŐL (2011. március 17): Webplatformok Mo-on: JavaScript keretrendszerek kontra tartalomkezelők (CMS-ek) […]

  2. Kicsit azért sántít ez az összehasonlítás:
    1. a jQuery és a többi JavaScript framework pusztán kliens oldali technológiák, CMS-ekkel szerintem nem hasonlíthatók össze értelmesen
    2. a Drupal ráadásul pont a jQuery-t használja kliens oldalon (az 5-ös főverzióban már biztos benne volt, ez 2007-ben jelent meg). A Joomlát nem ismerem közelről, de gyanítom, az is használ vmi JavaScript framework-öt

    Több értelme lenne a CMS-eket valami szerveroldali keretrendszerrel (Zend, Ruby on Rails stb.) összehasonlítani.

    • Az igazság az, hogy tudatosan egyszerűsítettem az egész webplatform kérdést. Szigorúan szakmai alapon ugyanis túlzottan “ágas-bogas” közleménybe kellett volna bonyolódnom. Például már egyedül a Java-s web platformoknál sokféle megoldást meg kellett volna említeni és csak azt követően lehetett volna eljutni a nemzetközileg végül nyerővé vált Spring Framework-höz és a hozzá kapcsolódó egyéb SpringSource dolgokhoz (hogy a szolgáltatásokról és más kapcsolódó dolgokról ne is beszéljünk).

      Microsoft vonalon ugyancsak többféle dologról kellett volna beszélni, a klasszikus ASP.NET WebForms-os világától kezdve az erre épülő ASP.NET AJAX-on keresztül egészen az ennél valamivel nyerőbbnek bizonyult ASP.NET MVC-s dolgokig.

      És mindez még csak a különféle webplatform választéknak csak egy igen kis részét fedte volna le.

      No ezért döntöttem egyfajta végletes leegyszerűsítés mellett. Mögötte az a racionális felismerés húzódott meg, hogy a megrendelők felé — legalább is hazánkban — elsősorban a különféle CMS-ek (nem csak a Drupal és a Joomla, hanem sok más is, beleértve például a hazai Sense/Net megoldást is) jelenítik meg már évek óta az alapvető és tömeges webplatform lehetőségeket.

      Nemzetközileg ugyanakkor 2006 óta annyit erősödtek a JavaScript framework-ök (ld. JavaScript keretrendszerek összevetése), hogy bátor voltam az ezek közül népszerűségben messze kiemelkedő jQuery-t (természetesen a jQuery UI-jal együttesen értve), hasonló “sorozat megrendelések” szempontból legalább olyan jelentős webplatformként tekinteni, tudva persze azt, hogy hazánkban ez nem így jelenik meg. Viszont éppen erre az “elmaradásra” szerettem volna ráírányítani a figyelmet.

      A tudatos leegyszerűsítésben annak kifejtésébe sem akartam belebonyolódni, hogy egyes CMS-ek, különösen esetünkben a Drupal, a kliens oldal “gazdaggá tételében” használja például a jQuery-t. Már azért sem akartam ebben belebonyolódni, mert akkor azt is fejtegetni kellett volna, hogy ezáltal az érintett CMS-ek tulajdonképpen AJAX-os megoldásokká válnak/válhatnak és ezzel a technológiailag tisztán AJAX-os JavaScript framework-ök, mint webplatformok terjedése ellen hatnak (különösen azért, mert lényegesen kisebb költséggel lehet a webes megoldások 90+ %-át az ilyen CMS-ekkel megcsinálni).

      Egyet tudtam csak tenni, hogy az első ábra alatti lábjegyzetben utaltam (belátom nehezen felfedezhető módon) a Drupal-jQuery összefüggésre: ld. “- jQuery: nincs saját közössége, más közösségeknél jelenik meg (pl. Drupal, budapest.js, stb.”, ahol a Drupal link a következő helyre utal:

      jQuery nem csak programozóknak!

      Drupal oldalunk megjelenését a sminkelésen túl néhány JavaScript effektussal és funkcióval is kiegészíthetjük, illetve módosíthatjuk. Ezeket legkönnyebben a jQuery keretrendszer használatával tehetjük meg. A jQuery az egyik legnépszerűbb JavaScript keretrendszer, mely a Drupal 5-ben jelent meg először és azóta az alaprendszer része. Előadásomban a jQuery-t és néhány hasznos modult mutatok be, melyek segítségével, akár programozás nélkül is használhatjuk a jQuery nyújtotta szolgáltatásokat.

      Nagyon örülök egyébként észrevételednek, mert így legalább erre reagálva sikerült — többé, kevésbé — árnyalnom a tudatosan leegyszerűsített képet, amire egyébként most már a főszövegben is utalni fogok.

      Ezért külön köszönöm hozzászólásodat.

  3. […] bejegyzések: – JavaScript keretrendszerek összevetése (2011. március 16.) – Webplatformok Mo-on: JavaScript keretrendszerek kontra tartalomkezelők (CMS-ek) (2011. március […]

  4. […] Valóban? (2011. szeptember 28.) – JavaScript keretrendszerek összevetése (2011. március 16.) – Webplatformok Mo-on: JavaScript keretrendszerek kontra tartalomkezelők (CMS-ek) (2011. március 17.) – Script# (C# to JavaScript) tudnivalók (2011. május 29.) – Mit kínál a […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: