Minőségi webfejlesztés: kezdeményezés és helyzetkép

A hazai Microsoft támogatásával, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) égisze alatti kezdeményezésként úgynevezett MinőségiWeb találkozóra kerül sor 2011. szeptember 8-án (ld. program és regisztráció). A szakmai összejövetel célja meglehetősen világos:

• Egy vevői és eladói szempontból is elfogadott minősítési rendszer kritériumainak felállítása, mely támogatja a minőségi webfejlesztő ügynökségeket.

A rendezvény tárgya nemkülönben:

• A résztvevő webfejlesztő cégekkel közösen a hazai KKV-k webes jelenlétének és fejlesztési irányvonalainak megvitatása, az ebben rejlő piaci lehetőségek feltárása.

A kezdeményezéshez csatlakozott az Aquincum Institute of Technology is, nemcsak az alapító és egyben – sajnálatosan – ritka kivételnek számító szoftver vállalkozó, Bojár Gábor rendezvényen való szereplésével, hanem 3 darab ingyenes részvételi lehetőség kisorsolásával is az AIT IT Entrepreneurship című kurzusára.

Amikor a hazai Microsoft részéről érintett Kollár Lászlót, régi kollégámat kérdeztem a részletekről, a tavaly október 15-én megrendezett Online Marketing Expo keretében, az ott megjelent, közel 1500 hazai KKV kb. 30%-ától, webes jelenlétük színvonalát és fejlesztését firtató kérdésekre kapott válaszokra és az abból levont következtetésekre hivatkozott. Erről ugyanis nemrég megjelent, A magyar KKV-k és a web 2010-ben című, az Expo-t rendező Marketing Commando-val közös jelentésükben számot is adtak.

A jelentés zárógondolata különösen elgondolkoztató:

Befejezésként álljon itt egy ellenpélda, egy három fős cég. Az Axo Saniter Kft. tudatosan gyúrt a webre, messze túl van a statikus bemutatkozó oldal állapoton, tisztában van a naprakész tartalom és a keresőmotorokon való jól szereplés fontosságával, a webre irányítja minden marketingre költött pénzét. Ennek eredményeként – hozzátéve a gyors és korrekt ügyfélkezelést valamint a versenyképes árakat – sikeresen versenyez a nála nagyságrendileg tőkeerősebb nagyokkal. A web segít az élre kerülésben, csak érteni kell hozzá. Tanítsuk meg a KKV-kat erre!

Megnéztem az Axo Saniter weboldalát (valóban mintaértékű):

és átrágtam magam az egész jelentésen (mellékletekkel együtt 9 oldal). Igen tanulságos olvasmány, el is megyek a rendezvényre. Nekem a következő összegzés jött le ebből (másoknál más olvasat is lehet, mint ahogyan a jelentés írói is némileg eltérő módon kommentálták az adatokat):

1. Ugyan a válaszadók 89%-a rendelkezett weboldallal, azonban egy negyedük mindössze statikus alapadatokat közöl magáról, ami a továbbiakra nézve sehova sem vezet. SEO hiányában nem fogják megtalálni a céget, de ha mégis, akkor sem jutnak el megkeresési és vásárlási döntésig, ezek után pedig a kis méretű cég (a válaszadók majd 60%-a tartozott a 2-5 fős kategóriába) nem is látja értelmét az ilyen irányú, további költésnek. Ez a jelentéskészítők megállapítása, amivel könnyű egyet érteni. Nem véletlen, hogy a webet, mint az ügyfelek elérésének egyik módját, csak a cégek 15%-alkalmazza jelenleg.
2. A továbbfejlesztés más szempontból is gátolva van. Kinek a keresőmotorokon elért jobb helyezés elérése (37%), kinek új arculat és az off-line marketinggel való jobb integráció (20%), vagy éppen “navigációs segítség, hogy eltaláljanak hozzám” (14%) lenne a jövő évi igénye, 2010-ben azonban vagy nem volt erre ideje (37%) vagy nem volt ehhez szabad pénze (28%), és csak jóval kevesebbeknél (15%) volt eddig akadály a meglévő fejlesztővel való elégedetlenség. A KKV-k tisztában vannak tehát azzal, hogy a hiba náluk keresendő, fogalmaz a jelentés, és ez szerintem így is van, persze csak akkor, ha a kialakult helyezetet természetesnek tartjuk, teszem hozzá.
3. 69%-uk ugyanis saját magát nevezte meg fejlesztőnek, 24%-uk pedig rokont/barátot. Közel 40%-uknál szerepelt csak fejlesztő partner. Üzemeltetésben is 38% saját magát nevezte meg, a túlnyomó többség, 59% pedig egy hoszter céget, önmagában is a legegyszerűbb kollokációs formában, teszi hozzá a jelentés. Nem véletlen tehát, hogy a webes jelenlétre fordított éves költés 40%-uknál még a 80 ezer Ft-ot sem érte el, és az ennél nagyobb költéssel bíró 50% közül is csak 26% volt az (tehát a 80 ezer Ft-nál többet költők valamivel több, mint fele), akinél ez nagyobb volt 200 ezer Ft-nál. Ez szerintem végképp megmagyarázza, hogy miért saját magukban látják a hibát a KKV-k.

Mindezek ellenére a jelentés egyáltalán nem úgy találta, hogy a KKV-knak elképzelésük sincs arról, miként tudnák növelni versenyképességüket. Tisztán a webes jelenlét lehetőségeinek szempontjából mindenképpen ezt mutatják a “Mit tett a weboldalával az Ön szakterületén tevékenykedő legsikeresebb versenytársa?” kérdésre adott válaszok:

A. Nem tudom	12%
B. Rendszeresen mérik, hogy kik és mennyien látogatják az oldalt	21%
C. Az ajánlataikat rendszeresen frissítik	29%
D. Állandóan bővítik, már van webáruházuk és webes ügyfélszolgálatuk is	18%
E. A Google az első oldalon hozza őket a szakterületük kulcsszavaira	25%
F. AdWords hírdetést vett a szakterületünk kulcsszavaira	10%
G. Semmit, ugyanolyan béna, mint a mienk	12%

Az alábbi, általános üzletfejlesztési kérdésre kapott válaszok pedig egyenesen arról tanúskodnak szerintem, hogy – mivel az új vevők szerzése és a cég ismertségének növelése a két elsődleges szempont – a webes jelenlét jelentős fejlesztése hamarosan létfontosságú lesz számukra:

A jelentés felmérési része a fenti válaszokon túli tudnivalókat (mint például a hazai hoszting vagy a hazai webfejlesztő ügynökségek valósága) is figyelembe vevő, következő helyzetkép összegzéssel zárul (idézet):

• A magyar KKV-k zömének webes jelenléte nem éri el a célt, ti. jelenlegi formájában nem lesz versenyképesebb tőle a cég (a külföldi piacok elérését zömében meg sem kísérlik.). Az ok-okozati kapcsolat mind a két irányban fennáll, ti. ha nem lesz több pénze, miért tenne bele többet a vállalkozó, ha viszont nem csinálja jól (ár minimalizál és nem érték optimalizál), akkor nem meglepő, hogy nem is fog működni.
• A KKV-k jelentős hányada tudja, hogy milyen lépéseket kéne tennie, de – elsősorban idő és erőforrás hiány miatt – nem lépi meg ezeket. (persze, hogy ha mindenki elvégezné a webes házifeladatot, akkor a verseny egy magasabb szintre tevődne át.)
• A KKV-k által a webre, mint marketing eszközre költött pénz minimális, ami kihat a webes ökoszisztéma kiszolgáló oldalára is. (Kis pénz, kis foci.) Az értéklánc egyes elemei nem válnak szét funkcionális szintenként és a felsőbb rétegek (amitől az egész működne), hiányoznak.
• A hoszting szolgáltatás jelentős részben viszonteladott kollokációt takar, a pár igazán nagy hazai hoszter géptermeiben hosszú sorokban álltak a Dexion Salgó polcokon a PC múzeumból szökött gépek (a minimális terhelésre valóban elég.. ).
• A hazai domain név kiadás még mindig hetekig tart, szemben pl. a GoDaddy-n való .com-os domain név megvásárlásának 5 perces időszükségletével. Ebből adódóan a .hu domain-ek mellett megjelentek a .eu és .com-os nevek. Milyen szép is lenne pl. a mennyapu.hu-n ugyanezt megkapni…
• A piac szereplői bizalmatlanok egymással, esetenként irreális követelményeket támasztva mind a két fél részéről. Terhelési elvárások, rendelkezésre állás, terméktámogatás, dokumentáció, oktatás, garancia, ezek gyakran ismeretlen fogalmak a webes jelenlét kapcsán, mint ahogy esetenként a számla is az.
• Az értéklánc felső szintjei (online marketing tervezés, üzleti folyamatokba való integrálás) fejletlenek, a webes jelenlét nem integráns része a KKV teljes marketingjének, inkább csak egy kipipálandó penzum.
• A kiszolgáló oldal szintén fregmentált, a teljes web fejlesztői/SEO/designer/karbantartás/hoszting piac össz mérete 66 Mrd Ft körül van évente (a becslést lásd a mellékletben), amin kb. 3000 (!) mini vállalkozás osztozik. Ebből adódóan az átlagos éves árbevétel 22 M Ft körül van, ami kb. 3-4 fős átlagos cégméretnek felel meg.
• A szolgáltatói oldal „hozzuk ki a maximumot az adott ügyfélből” szemlélete a vertikális modell felé tolja a webügynökségeket, akik nem csak webet fejlesztenek, hanem üzemeltetnek, sőt hosztolak is, nem egy esetben saját maguk által épített hardveren. A gond a vertikális integráció és az átlagos cégméret közötti ütközés, ti. egy 3 fős cég nem tud specializálódni, azaz mindenhez ért egy kicsit, de egyik feladathoz sem ért igazán.
• Ennek egy folyományaként a marketinghez, a kereső optimalizáláshoz vagy a felhasználói élmény javításához értő emberek általában hiányoznak, hiszen a mély technikai ismeretek (pl. névfeloldási problémák kezelése) és az ügyfélviselkedésre optimalizálás ritkán vannak meg egy személyben. Végeremény: az elkészült website-ok nem érik el a várt hatást.

A jelentés készítőit ugyanakkor az így megfogalmazott, átfogó helyzetkép érdemi megváltoztatása motiválta. Ezt fejezik ki az általuk a továbbiakra nézve javasolt lépések, úgy a KKV-k , mint a webfejlesztői ökoszisztéma felé irányulóan (ismét tételesen idézve):

A KKV-k üzleti döntéshozóinak képbe helyezése az on-line marketing alapjairól. Mivel a KKV-k döntéshozói formális képzésekre kevéssé tudnak időt szakítani, így a működő oktatási forma kis adagokban csöpögtetett információ, sok KKV-s példával megtűzdelve. Ebben a média szerepe igen nagy, de egyelőre a tematikus, sorozatban leközölt oktatás sehol nem elérhető magyarul (potenciális off-line hordozók pl. a HVG, Népszabadság hétvégi melléklete, Haszon Magazin lehetnének, interktív – az előfizetőknek a szakértő válaszol – kiegészítésekkel bíró on-line változattal). (A kérdőív más hiányosságokat is feltárt pl. a belső kommunikáció és csoportmunka körében, ezek közül csak szemezgettünk a mellékletben.)

A javasolt témakörök az alábbiak lennének:

1. Marketing 101 – márka, ügyfélszegmentálás, marketing mix, ügyfélszerzés és megtartás költsége
2. A weboldal, mint a cég marketingjének szerves része (pl. nem egyszeri költség, hanem folyamatos)
3. A mérésről – ki és honnan jött hozzánk, mennyi időt töltött nálunk, mely látogatásokból lett üzlet
4. A keresőoptimalizálásról – hogyan találjanak el hozzánk minél többen
5. A website vásárlás, mint projekt – a főbb mérföldkövek, a szerződés alap kellékei és feltételei, minősített szállítók a piacon (pl. Év honlapja pályázatot utóbbi években nyert cégek listája)
6. A website karbantartása – a tartalom frissen tartása és ennek kapcsolata más marketing eszközökkel (DM, after sales tracking, cross selling)
7. A website <> web alkalmazás – az online fizetés, az online ügyfélkezelés és ügylet nyomonkövetés, az ügyfélelégedettség mérése
8. A meglévő piacokon túl – az egész országba és külföldre is szállítunk
9. A PC-s kliensen túl – a mobil eszközökre való optimalizálás

Egy webfejlesztői piactér létrehozása, ahol a webes értéklánc elemei koncentráltan lelhetők fel a vevők számára, kiegészítve egy objektív szempontok alapján történő szolgáltató minősítéssel és a website vásárlási workflow támogatással. Erre a célra már vannak nemzetközi (elance.com) és hazai próbálkozások, mint például az epiac.hu (minden féle szolgáltatás, köztük webfejlesztés), vagy a webmelo.hu (Joomla fejlesztők), de webfejlesztő és hoszter cég minősítési rendszer ill. ügyfél visszajelzéseket is tartalmazó megoldás még nincs.

A webfejlesztő cégek minősítésének javasolt elemei az alábbiak lennének:

1. A fejlesztő cég szerződéstervezete, a főbb projekt mérföldkövek, az ügyfél oldali részvétel rögzítése, fizetési feltételek, a domain név tulajdonjoga, a site tartalom ügyfél oldali módosíthatósága, támogatott működési környezetek rögzítése, a funkcionális tartalom változáskezelésének rögzítése, a hoszterfüggetlenség biztosítása, a szerzői jogok kezelése
2. A webfejlesztő által vállalt garanciák (a dokumentált forráskód átadása, helpdesk rendelkezésre állása, a verziókövetés óradíja)
3. A hoszter által vállalt garanciák (SLA a rendelkezésreállásra valamint a hazai és nemzetközi sávszélességre, földrajzi redundancia)
4. A cég által a weboldalhoz adott szolgáltatások (keresőoptimalizálás, domain név regisztráció, hoszterek közötti váltás ügyintézése, távfelügyelet, csatolás közösségi site-ok címtáraihoz)
5. Az ügyfelek (csak azonosítható cégek ill. magánszemélyek) visszajelzései (ala ebay)
6. A cég pályázatokon elért eredményei (pl. Év honlapja, MATISZ efesztivál, MATISZ Felhasználóbarát Honlap)

Ez utóbbihoz kapcsolódik nyilvánvalóan a szeptember 8-i MinőségiWeb találkozó. Annak mintegy első érdemi lépése. A magam részéről kiváncsian várom az ott elhangzottakat és egy újabb bejegyzésben rögzíteni is akarom azokat. Jó kezdeményezés!