Quotes

Intel az Allwinner és társai ellen

Intel az Allwinner és társai ellen. Erről szól Intel’s desperate attempt to establish a sizeable foothold on the tablet market until its 14nm manufacturing leadership could provide a profitable position for the company in 2016 című, tegnapi bejegyzésem (magyarul: Az Intel kétségbeesett kísérlete, hogy megfelelő mértékben megvesse lábát a tablet piacon, mire 14 nanométeres, vezető gyártási technológiája jövedelmező pozíciót tudna nyújtani neki 2016-ban).

De Allwinner? Mi az? Eszik vagy isszák? … Ha azt írom 全志 a dolog még érthetetlenebb. Pedig—képekben elbeszélve—erről van szó:

Read More »

Feltöltve 2014. április 19. Szombat - Nacsa Sándor

Links

Wintel újjászületés: $0 Windows licenc + Bay Trail-Entry SoC = $99—$129 árfekvésű, 9” alatti képernyőjű Windows 8.1 tabletek Shenzhenből

In Új kínálat/stratégia on 2014. április 5. Szombat by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , ,

Azaz az egy évvel ezelőtti Intel videó teljesen új jelentést kap:

Részletek:

Ugyanakkor: Wintel rebirth amid the stock market turning negative about the Wintel future [‘Experiencing the Cloud’, April 5, 2014]

Links

Alapvető Microsoft paradigmaváltás várható március 27-én

In Új kínálat/stratégia on 2014. március 18. Kedd by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , ,

Ezt készítette elő a OneNote immár minden lehetséges platformon való megjelentetése március 17-én, hétfőn, alapváltozatban ráadásul ingyenes termékként:

Read More »

Statuses

A magyar Prezi az amerikai elnök által kezdeményezett ConnectED iskolai program támogatói közé lépett: Microsoft, AT&T, Sprint, Verizon, Autodesk, O’Reilly Media után – egyidőben az Adobe-al

In Kurrens/ajánlott on 2014. március 1. Szombat by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , ,

 

President Obama announces Prezi & Adobe as partners in the ConnectED initiative [Prezi YouTube channel, Feb 28, 2014]

Prezi is thrilled to join Apple, Adobe, and others to support education through President Barack Obama’s ConnectED initiative. Watch the President’s speech from the White House Film Festival on Friday, Feb. 28, 2014 to hear him announce Prezi’s and Adobe’s contributions to hundreds of thousands of schools and educators across the United States.

Read More »

Statuses

Satya Nadella, John W. Thompson és Hamvas Béla: teremtődés, lepusztulódás, újrateremtődés, újra lepusztulódás …– mindez végtelen beágyazottsági mélységgel bíró, végtelen rekurzivitással (1. rész)

In Kurrens/ajánlott on 2014. február 23. Vasárnap by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

(Ez az írás február 6. és 10. között született, az akkori VNext.hu megállapodásoknak megfelelően.)

I. Mit értsünk (itt) a “Satya Nadella, John W. Thompson” személynevek alatt?
II. A “klasszikus” IBM kultúra és szellemiség
III. Mi maradt ebből a “klasszikus” kultúrából a jelenlegi IBM-ben?

1. Függelék: IBM “nagyszámítógépek” (mainframes) = sikeres innováció csak a mikroelektronikai fejlődés 80-as évek közepéig tartó állapotáig
2. Függelék: IBM PC alapszoftver történet = abszolút sikertelenség, ami elvezetett a PC hardver üzletből való kilépésig (PC business eladás a Lenovo-nak, 2005-ben), miközben éppen John W. Thompson volt az, aki sikertelenül próbálta Gerstner-t rábírni az időbeni stratégia váltásra (ezen a téren) 

Read More »

Statuses

Kilátás Redmondból Tim O’Brien tolmácsolásában

In Kurrens/ajánlott on 2014. február 19. Szerda by Nacsa Sándor Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Jött egy levél: “Hazánkban a Microsoft platform stratégiai igazgatója – Meghívó Microsoft Platform Reggelire”. Tim O’Brien LinkedIn profilja szerint 2003 óta dolgozik a Microsoft központban, mégpedig a fejlesztői platform széleskörű elfogadtatásának területén (íme egy 6 évvel ezelőtti beszámoló erről). Nosza—gondoltam—itt az alkalom megismerni hogyan látják onnan az aktuális helyzetet:

Read More »

Quotes

Mit jelent a Gates-Ballmer vonal folytatódása a Microsoft, az IT ágazat, és a 21. század világtörténelme szempontjából?

Mit jelent a Gates-Ballmer vonal folytatódása a Microsoft, az IT ágazat, és a 21. század világtörténelme szempontjából?

 

Mi volt a Microsoft 2000-ig tartó, egyértelmű sikertörténetének a lényege?

Négy kulcsfontosságú üzleti meeting-en volt alkalmam részterületi felelősként (magyar fejlesztői közösség+.NET+DevTools+SQL Server – egyetlen, összefüggő kupacban) résztvenni Münchenben:

  • 2001. és 2002. januárjában a futó pénzügyi év közepén zajló, tervekkel szembeni kőkemény beszámoltatásokban (amellyek egyben a nagyvállalati központban megkezdődő, következő pénzügyi éves tervezés nyitányai is voltak, no nem nekünk hanem a redmondiaknak)
  • 2001. és 2002. májusában, amikor is pedig az előző, január összejövetelekkel induló redmondi tervezés egyes értékesítési régiókra (Európa esetében az egyes országokra) lebontott, részletes részterületi elképzeléseit kellett az adott régió teljesen valós módon mérhető tervszámaira (nem csak eladásokon keresztüli számokra, hanem minden vonatkozó számra az adott területen, pl. fejlesztői konferenciák száma, témaköre, résztvevők száma, költségek stb.) alkalmazni és elfogadtatni

Mi több ezekre az összejövetelekre a felkészülés is Münchenben történt úgy, hogy a Microsoft Magyarország vezérigazgatójáig menően minden üzleti részterület felelőse, kiegészülve egyes pénzügyes, marketing és tervteljesítést felügyelő kollégákkal, komplett csapatként kiutazott Münchenbe, és 3-5 napot töltött ott helyben (együtt ülve, jellemzően éjszakába menően) a megfelelően kialakított és igen részletes Excel táblázatrendszer kitöltésével. (Igazából még közbenső negyedéves meeting-ek is voltak Münchenben, amelyekről most az egyszerűség kedvéért nem írnék.)

Amiket be kellett írni ezekbe a táblázatokba azok kőkemény piaci tényadatok és azok olyan mértékben kritikával illetett éves kivetítései voltak, amilyen kritikával nem, hogy nem találkoztam a korábbi multi gyakorlatban, hanem még hallani sem hallottam ehhez hasonlóról más multiknál. Annál is inkább nem lehetett ilyen másoknál, mivel már 2000 szeptemberi Microsofthoz való érkezésemnél szembesülnöm kellett egy olyan (szvsz azóta is) páratlan kereskedelmi nyilvántartási rendszerrel, ami MS Sales néven a cég minden SKU-jának (SKU = stock keeping unit) komplett “eladási és más entitás, azok attribútumai és kapcsolatai” értékesítés lekövetési rendszerét (ezt értse mindenki egy igazi adatmodellezési vizsgát is kiálló rendszerként) egy roppant kiterjedt, back-end-ként az SQL adatbázisok mellett OLAP kockákat is tartalmazó, front-end-ként pedig az Excel szó szoros értelmében minden lehetséges megjelenítési funkcióját kiaknázó, megoldás formájában tartalmazta. Olyan megoldás formájában, amit mégis relatíve könnyen lehetett használni nem csak a napi gyakorlatban, hanem akár az éves beszámolók és az éves tervezések idejében is.

Fontos, hogy az MS Sales számokat visszavetítették (ún. restatement) azok keletkezésének idejéig menően, amikor pl. az egyes SKU-k, termékek, termékcsoportok stb. (vagy egyéb más entitás szintű dolgok) máshova sorolódtak. Ez óriási dolog hiszen az SKU szintig menő, és így akár legaprólékosabb statisztikákat, minden felhalmozott információt örökké megtartó módon, végig ki lehetett használni. Mi több abban az időben a Magyarországon kívüli adatok sem voltak elzárva, így az ember saját szakállára végezhetett “rokonításokat” (én neveztem így), ha bizonyos paraméterek alapján “rokonítható”, de valamivel előttünk járó országok (ilyenek voltak nekem a csehek) tényszámait is fel tudtam használni a következői évi tervezéshez. Ráadásul nem csak ahhoz, hanem aktuális számaim mások általi korrekt értékeléséhez akár a közép-és-kelet-európai felsővezetői kínpad (mert a müncheni beszámoltató/elfogadó grémium, aki elé kellett végül állnunk, a szó szoros értelmében ilyen volt) teljes grémiuma előtt.

Ez a bevezető mindenképpen kellett ahhoz, hogy rátérhessek a Microsoft 2000-ig tartó sikerszériájának lényegére. Ez pedig az üzleti modell, aminek a fentiekben érzékeltettek világítják meg—első közelítésben—a mibenlétét.

További mibenlét megértés is az előzőekre támaszkodik. Itt már azonban le kell egyszerűsítenem az egészet. Mégpedig olyan részterületekre szükítve a diszkussziót, melyek üzleti modell vetülete mindenkinek kézenfekvően bemutatható. Annál is inkább meg tudom ezt tenni, mivel éppen két ilyen részterületen, a Windows és az Office, realizálta (és realizálja még ma is*) forgalmának és profitjának többségét a Microsoft.

Ezen a két részterületen a következő óriási felismeréseken alapult a teljes üzleti modell ezen irányú vetülete:

  1. Minden  időszakban—akár a beszámolási, akár a tervezési időszakokat nézzük—úgynevezett slot-ok, azaz konkrét betölthető helyek formájában jelentkeznek az elemi értékesítési lehetőségek (atomic opportunities). Úgy a Windows, mint az Office esetében ez azokat a konkrét PC-ket jelenti, amelyek az OEM-ektől az adott időszakban piacra kerültek, kerülnek.
  2. Ezek után a működés eredményességének üzleti megítélése nem a $-ban mért eladási adatokon ALAPULHATOTT, hanem azon, hogy mennyire jól sikerült felkészülni az elkövetkező pénzügyi év vonatkozásában egy minél nagyobb, de mindenféleképpen reális “a keletkező slot-ok száma” és a “a slot-ok Windows és Office termékekkel való lefedése (%-osan)” tervszámokkal, illetve, hogy ezeket a tervszámokat mennyire és mivel sikerült teljesíteni, túlteljesíteni, ne adj isten alul teljesíteni.
  3. Az eltérésekből adódtak aztán (bármilyen irányultságúak is voltak) újabb, kőkemény tapasztalatokon alapuló megítélések, amelyek segítettek a következő tervidőszak számainak jobb megítéléséhez és/vagy teljesítéséhez.

STB. … STB. Hiszen ez a logika valójában csak első közelítésre ilyen egyszerű. Már maguk a Windows és Office termékek is többféle változatban léteztek. A változatok ráadásul nem csak a különböző “Edition”-öket jelentették, hanem további változatosságot vitt a dologba az, hogy milyen konstrukcióban értékesítették. A őstradicionális dobozos (FPP, azaz Full Packaged Product) értékesítés mellett volt a eredendően többdarabosra kitalált, ún. volume license alapú értékesítés. Annak is ilyen meg olyan szintű változatai. És újabbak is megjelentek az idő során. Ha megnézitek a Microsoft Volume Licensing webhelyet, akkor ott ma is megtaláljátok ezeket:

No meg itt láthatjátok a kifejezetten nagyvállalati célú termékmegjelenéseket is:

Ugyancsak itt azokat, amelyek célzott vertikumokra lettek (licenc szempontból) kidolgozva:

Továbbá van még ennek a két terméknek, de különösen a Windows-nak a szempontjából leginkább meghatározó formája a szoftver licenceknek, amit az OEM System Builder Microsoft Licensing Guide egy kettős OEM licencelési formaként jellemez:

  • System Builders: Purchase Microsoft software indirectly (through Authorized OEM Distributors or Resellers)
  • Direct OEMs: Have a direct licensing relationship with Microsoft and purchase Microsoft software directly from Microsoft

Az utóbbi azokat az OEM gyártókat jelenti, akik elég nagyok ahhoz, hogy még minden másnál is kedvezőbb módon vásárolhassanak licenszet. Ezt egyébként azért teszik, hogy hardverüket ezzel együtt tudják, már felinstallálva eladni. Ilyen például a HP vagy a Dell.

Mindebből már eleve eszméletlenül sokféle SKU adódik, amit ráadásul meglehetősen különbözőképpen kell tervezni (a fenti “covering a maximum of the slots” elvből kiindulva), és természetesen végrehajtani és számon kérni azt. Mindehhez tartozik még egyébként az a szoftver licencelési változatosság is, ami a szoftver frissítésének megvásárlásából (upgrade), az újabb változatokra való jogosultságból (ún. software assurance), a más szoftvergyártóknak (ISV-knek) az ő szoftverük futtatásához egyedileg adott szoftver royalty (ISV royalty) szükségességéből adódik, hogy a legújabb kor webhosting és felhőszolgáltatóinak adhatókról (Services Provider License) ne is beszéljünk.

Ezután már minden adott ahhoz, hogy egy megfelelő ábrán tudjam szemléltetni a Microsoft 2000-ig hihetetlenül sikeres üzleti modelljének lényegét:

<Ezt még folytatom>

A Microsoft tőzsdepiaci értéke így változott (szemben az Apple-ével, tavaly április végéig, mivel saját ábra gyártásához előfizetésre lett volna szükség, ezért a Demystifying The Microsoft/Apple Comparison Argument [Seeking Alpha, April 28, 2013]-ból vettem):

image

Jól látható, hogy—bármennyire is profitábilis volt a cég és bármennyit is növekedett—Bill Gates “cseréje” Steve Ballmerre 2000-ben a vállalat megítélését egészen mássá tette. Az eltelt 14 alatt ráadásul egy jottányit sem tudott változni ez a megítélés. Így jutunk el tehát rögtön a következő kérdéshez.

Mi lett a 2000-ig jól működő üzleti modellel azóta?

Miközben az előző kérdésre feltett válaszomat írtam, és a VNext.hu-val már annak megkezdésekor közöltem hogy milyen négy kérdésre adandó válaszban látom a bejegyzés címével meghatározható tartalom legtömörebb kifejtését, nos erre máris kaptam egy éppenséggel a második kérdéshez tartozó felvetést:

Sándor Nacsa: tudtommal 2000 után is jól működött az üzleti modell, a .com lufi kipukkanásától eltekintve sorra jöttek a rekord bevételeket és profitot hozó negyedévek. Ballmer megháromszorozta az MS profitját 2000 és 2013 között.

Velvárt András, 2 hours ago

Erre, viszonylag prompt, ezt küldtem vissza:

Velvárt András Egyáltalán nem. Ezért kell erről írnom. Most már meg is tehetem, mivel Microsoft főállásom 5 és 1/2 éve lezárult. (Microsoft mikrorészvényesként ezt a jogot semmiképpen sem vitathatják el tőlem, pláne, hogy magyarul írom meg.)

Sándor Nacsa, about an hour ago

Mire András:

Akkor mi lett volna, ha még jól is működött volna az üzleti modell

Velvárt András, about an hour ago, Sándor NacsaOK

Mire én:

Úgy kell fogalmazni, hogy ha kellő mértékben és a fundamentális külső piaci átrendezőDÉSEKNEK leginkább megfelelően fejlődött volna az üzleti modell.

Sándor Nacsa, about an hour ago

No itt el is kezdhetem a részletesebb második válaszadást azzal, hogy emlékeztetőül ide másolom az Apple’s Consumer Computing System: 5 years of “revolutionary” iPhone and “magical” iPad [‘Experiencing the Cloud’, July 9, 2012] bejegyzésemhez készített bevezető ábrát:

 

Hogyan is vette a 2007. június 29-én piacra került iPhone-t a Microsoft?

… 500 dollár? Teljesen szubvencionált? Egy telefon? Ez a legdrágább telefon a világon. …

Steve Ballmer, Microsoft CEO, 2007

És mi lett ebből 5 év alatt? Íme (az Apple’s Consumer Computing System: 5 years of “revolutionary” iPhone and “magical” iPad [‘Experiencing the Cloud’, July 9, 2012] bejegyzésemből véve):

- 6/29/2007: iPhone, iPod touch (ARM 1176JZ(F)-S @412 MHz, 128MB, PowerVR MBX Lite, GPRS/EDGE 2.5G for iPhone, 3.5” display of 480 × 320 pixels, 2MP)
- 7/11/2008: iPhone 3G (the same except 3.6 Mbps UMTS/HSDPA) & App Store
- 6/19/2009: iPhone 3GS (the same except ARM Cortex-A8 @600 MHz, 256MB, PowerVR SGX535, 7.2 Mbps UMTS HSDPA, 3MP camera)
- 4/03/2010: iPad (ARM Cortex-A8 @1 GHz, 256MB, PowerVR SGX535, 9.7” display of 1024×768 pixels, WiFi [+3G])
Currently marketed devices (all use iOS 5.x which cannot be used on earlier iPhone and iPhone 3G, so those are not iCloud capable), in addition to iPhone 3GS ($330+ unlocked in US, but $179+ in India since July 20, 2012) which is also marketed:
- 6/24/2010: iPhone 4 (ARM Cortex-A8 @800 MHz, 512MB, PowerVR SGX535, 3.5G 5.76 Mbps HSUPA, 3.5” Retina display of 960 x 640 pixels, 5MP camera), $550+ unlocked
- 3/25/2011: iPad 2 (ARM Cortex-A9 @1 GHz, 512MB, PowerVR SGX543MP2, 9.7” display of 1024 x 768 pixels, WiFi [+3.5G HSUPA]), $350+
- 10/24/2011: iPhone 4S (dual-core ARM Cortex-A9 @800 MHz, 512MB, PowerVR SGX543MP2, 4G LTE, 3.5” Retina display of 960 x 640 pixels, 8MP camera), IOS 5 (Notification Center, iMessage and Newsstand … 1,500 new APIs) & iCloud (store music, photos, apps, contacts, calendars, documents and more in the cloud, keeping them up to date across all your devices via the cloud), $790+ unlocked
- 3/16/2012: New, 3d generation iPad (dual-core ARM Cortex-A9 @1 GHz, 1GB, PowerVR SGX543MP4,WiFi [+4G LTE], 9.7” Retina display of 2048 × 1536 pixels), $500+

 

<Ezt még folytatom>

<Még további válasz majd az alábbi kérdésekhez kerül, de a fent indíttatású bejegyzés címet az alábbiak váltották ki:>

<A válaszban majd fontos szerepet fog játszani Jack Ma, egy 21. századi világtörténelem csináló – Honnan? A Kínai Népköztársaságból ! című bejegyzésem, amit még szintén teljessé kell tennem.>

Milyen üzleti modellre lenne most szüksége a Microsoft-nak?

 

A legsikeresebben milyen legfelső szintű végrehajtó hatalmi felállással  (top level executive structure) tudna megtalálni egy ilyen vagy még ennél is jobb üzleti modellt egy legfelül megújuló Microsoft?  

 

Hivatkozással erre: Why can’t Microsoft find a CEO? [Network world, Jan 7, 2014]

Nagyon úgy néz ki, hogy a jelentős változtatások lehetősége elúszott a Microsoft-nál, mivel a jövőre nézve Ballmer és Gates ragaszkodnak igazgató tanácsi tagságukhoz, sőt Gates kifejezetten még növelni is fogja beleszólását az új CEO ügyeibe.

Ez volt az oka számos eddigi külső jelölt visszalépésének (Paul Martiz, Alan Mulally stb.). Igazán potens CEO ugyanis nem hajlandó korábbi felsővezetők szoros felügyelete alatt tevékenykedni, hiszen az olyan mint a zsákbafutás.

Ezek a The Wall Street Journal anyagok képezik a legfontosabb hátteret ezekhez a véleményekhez:

Sándor Nacsa, FB VNext.hu, January 10 at 5:02am, Wellinger NorbertOK

A fenti bejegyzésemre érkezett 19 hozzászólás (egy ezek közül részemről is), amiket most nem idéznék, mert ezután jöttek az itteni bejegyzés szempontjából fontos továbbiak:

Nem akarnék ebbe igazán belefolyni (meg nem is értek hozzá), de én a legelejétől Satya [Nadella] párti voltam, talán mert én is szaki vagyok?

Tamas Gal, időpont0, anoním1OK

Hát kérdés, hogy tech szaki vagy látnok kellene inkább…

Antal István, January 10 at 8:01pm

Tech szaki. Latnokok ritkan tudnak ceget vezetni. BillG es SteveJ kivetelek voltak.

Anoním1, időpont1

Es kevesebb marketingos, elado meg penzugyes…

Anoním1, időpont2

Marketingesekkel nekem is bajom van…. Mint az anyósom.. Szeretném, de valahogy mindíg megakadályozzaArc nagy mosollyal

Antal István, időpont3, Anoním1OK

Anoním1, Tamas Gal, Antal István Lou Gerstner, aki annak idején megmentette az IBM-et szerintetek mi volt? (Elárulom, sem mérnök, sem marketinges, sem eladó, hanem McKinsey-es. Normál esetben, ha már nincs más megoldás, akkor csak ők tudnak a siker valamiféle reményével jönni. Itt persze más a helyzet, amíg Gates és Ballmer a hátralépés helyett az igazgatótanácsi előrelépést választhatják.)

Sándor Nacsa, időpont4, Antal IstvánOK

"ha már nincs más megoldás, akkor csak ők tudnak a siker valamiféle reményével jönni"? meg az indítógondolat is, hogy "úgy néz ki, hogy a jelentős változások lehetősége elúszott a Microsoft-nál"?
Mi van a reorganizációval, a Nokia felvásárlással, az egész One Microsoft iránnyal? Ezek nem "jelentős változások"? Meg az, hogy pl nemrég 10 éves csúcson volt az MSFT részvény, az nem "a siker valamiféle reménye"? Nem teljesen értem, hogy miért állsz hozzájuk ilyen negatívan/lesajnálóan. Nincsenek rossz helyzetben, nem kell őket megmenteni és/vagy radikálisan megváltoztatni az irányukat.

Petró Emil, 23 hours ago via mobile, Velvárt AndrásOK 

1. Re: "ha már nincs más megoldás, akkor csak ők tudnak a siker valamiféle reményével jönni". Ezt úgy értsd ahogyan befejeztem: "Itt persze más a helyzet, amíg Gates és Ballmer a hátralépés helyett az igazgatótanácsi előrelépést választhatják." vagyis Gates és Ballmer ilyen együttes igazgató tanácsi merősítése/megerősödése egy lehetséges megoldása az újabb változtatásoknak. Ezért nem kell jönnie egy McKinsey alapú megoldásnak. Hogy ez-e a lehető legjobb megoldás? Szerintetek igen. Nekem fogalmam sincs.

2. Re: "úgy néz ki, hogy a jelentős változások lehetősége elúszott a Microsoft-nál". Ez a kijelentés azt az élettapasztalatot takarja részemről, hogy a "cégrutinra/mélyen beágyazódott belső világlátásokra stb. … stb." — egyébként még a szokásos alapító és őt az első számú vezető székében évtizedesen követő második ember eddigi eseteinél (pl. IBM, vagy Ford stb) is nagyobb mértékű — befolyás fenntartása, sőt fokozása eleve a lehetséges, további változtatások ellenében hat, óriási mértékben leszűkítve azokat. Hogy szükséges lenne ilyen változtatások LEHETŐSÉGÉNEK megteremtése? Szerintetek nem. Nekem viszont igen, de csak LEHETŐSÉGként. Mert egyébként fogalmam sincs mi lenne olyan, ami garantáltan felszabadítaná azt a hihetetlen műszaki potenciált, amit 2000 óta felhalmozott a cég, csak éppen a 2000 óta működő Ballmer-Gates páros nem volt képes KELLŐ MÉRTÉKBEN (értsd a mások által elődézett változásokra EREDMÉNYESEN reagáló, netán AZOK ELÉBE VÁGÓ módon) a piacra és az egész IT ágazatra "szabadítani" azokat.

Sándor Nacsa, 21 hours ago, Balázs MócsaiOK

Csak az utolsó mondatodra Sándor:
Részben egyetértek a fel nem szabadított óriási potenciállal kapcsolatban részben viszont ellenkeznék vele… azt mondod, hogy 2000 óta nem tudták kellő mértékben/eredményesen/mások elébe vágva kijátszani a lapjaikat, és szerintem ez nemes egyszerűséggel nem igaz… az egyetlen piac ahol kicsit elaludtak, az a mobil piac… 2000 óta történt az Xbox is, amivel megnyerték a konzolháborút… 2000 után sem tudta senki sem megszorongatni a Windows egyeduralmát a PC-ken, vagy az Office-ét… 2000 óta mondtak all-in-t a felhőre az Azure-ral és válltak vezető játékossá nagyon sok területen a felhőben… én úgy érzem, hogy a média egy "kicsikét" felnagyítja a mobilpiaci helyzet jelentőségét és tényleg rengetegen – és úgy érzem Te is – ezen egyetlen területen elért (vagy el nem ért) sikerei/kudarcai alapján ítélik meg (és temetik) a Microsoftot… az Apple miért nincsen kritizálva azért, mert nem tudnak előrelépést mutatni PC (OSX) fronton? vagy hogy az Apple TV-vel sokadjára sem sikerült még a kislábujjukat sem betenni az okost TV-k piacára? ők EGYETLEN dologban sikeresek és élteti őket a világ, a Microsoft meg számtalan dologban piacvezető, de EGYETLEN dologban kicsit sikertelenebb és rögtön temetik őket… csak én érzek egy kis kettős mércét? És ezt légyszi ne vedd magadra nem feltétlenül rád vonatkozik, csak kicsit továbbfűztem a gondolatot

Petró Emil, 20 hours ago via mobile, Attila HorváthOK

Kedves Sandor. Elarulok valamit. De nezz utana alaposan, jo? Lou Gerstner is mernok! Dartmouth College-ban szerezte diplomajat. Utana meg MBA-t szerzett Harvard-on. A McKinsey termeszetesen bonusz. Es meg van egy par mas problematikus tema eszmefuttatasodban. Az IBM a csod szelen volt (Lou elodje egy elado volt). A MS fantasztikusan profitabilis, es szinte minden evben nott a profitja Ballmer alatt (kiveve a 2008-as vilagkrizist). Ha az MS ma azt mondana hogy kivonul a kutyuk teruleterol, akkor is koszoni szepen de jol lenne mert az eladasok 60%-a es a profit nagy resze az Enterprise teruleten van, es ott tovabbra is dinamikusan novekednek az eladasok. Es az idiota balf@$% sajtorol (elore is szives elnezest hogy az ertekrendeszeredet feldulom evvel a kifejezessel) annyi hogy elkurtolik hogy a PC halott, es leesett a szakadekrol de ugyanakkor az IDC meg a Gartner szerint kb. 6 szazalekkel csokkent az evi eladas elozo evhez kepest. Ez a szakadek? Meg jo sok penzt lehet evekig keresni PC-ken, akkor is ha foleg laptop lesz az eladas, habar szvsz az All-in-One kategoria szepen fog noni. Persze a vegen ugyis mindegy hogy ki jon be mint CEO, igaz? Mert elobb-utobb ugyis az Amazon dronok befalatozzak a MS elcsonkositott reszeit…Mosolygó arc

Anoním1, időpont5, Zsolt Pótor and Attila HorváthOK 

Petró Emil, Anoním1, Attila Horváth, Zsolt Pótor

Kedves szaktársaim (mivel média ember nem vagyok)!

Akaratlanul is munkára kényszerítetek, hogy érdemben reagálni tudjak nektek. Ráadásul ezt csak egy külön blog posztban tudom megtenni, aminek megírásához (hogy kellően tömör, de azért érdemi legyek) még idő kell.

Ezért türelmeteket kérem. Addig is nézzétek meg a készülő poszt félkész változatát, amiből remélem világos lesz már legalább az, hogy miért is éreztem úgy, hogy meg is kell dolgoznom a nektek szóló reakción

Sándor Nacsa, időpont6

Feltöltve 2014. január 12. Vasárnap - Nacsa Sándor

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.